Fenntartható egészségügy – avagy nincs egészség beteg bolygón

Írta: Dr. Demeter Tamás egyetemi adjunktus, klinikai fogszakorvos, IBLM életmódorvos, fenntarthatósági menedzser

Tomboló ökológiai válság és planetáris krízis

Mitikus, történelmi időket élünk napjainkban. Napról napra hőmérsékleti rekordok dőlnek, soha nem látott aszályok, erdőtüzek és megsemmisítő erejű hőhullámok söpörnek végig kontinensünkön, míg máshol árvizek és egyéb szélsőséges időjárási események teszik próbára fizikai és mentális egészségünket, valamint társadalmi-gazdasági rendszereink működését. Napjainkra tehát egy súlyos, a jövőnket alapjaiban veszélyeztető ökológiai válsághelyzet állt elő bolygónkon, amely az emberiség egyre fokozódó bioszféra-átalakító hatásának következménye, elsődleges társadalmi oka pedig jelenkori civilizációnk uralkodó kultúrája, meggyőződés-rendszere, értékrendje és az erre épülő gazdasági berendezkedése. (1)

A bolygónk rendszereiben előidézett változások legmélyrehatóbb, egymással szorosan összekapcsolódó következményeit az ENSZ Környezetvédelmi Programja hármas planetáris krízisként foglalja össze, amely magában foglalja a fosszilis energiahordozók égetése és az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott klímaváltozást, a biodiverzitás hanyatlását, valamint a levegőszennyezést. (2)

A klímaváltozás egészségügyi hatásai

Az ökológiai válság, azon belül különösen a klímakatasztrófa emberi egészségre és egészségügyi rendszereinkre gyakorolt hatásai sokrétűek – a fertőző, vektorok által közvetített vagy vízzel terjedő betegségek elterjedési mintázatainak változásától kezdve a nem fertőző légúti, szív- és érrendszeri betegségek gyakoribbá válásán át akár az extrém időjárási események okozta társadalmi konfliktusok, traumás sérülések vagy mentális egészségügyi problémák fokozódásáig. (3)

Az egészségügyi szektor környezeti hatásai

Az ökológiai válság következményei tehát az egészségügy számára jelentős többletterhelést okoznak, miközben a szektor kibocsátásai és szennyezései révén önmaga is szerepet játszik a környezetterhelés növekedésében. (4) De mekkora környezetterhelésről beszélhetünk? Ha pusztán a karbonlábnyomot vesszük alapul, az egészségügy adja a globális nettó üvegházhatású gázkibocsátásunk közel 5 %-át. Ezen belül az Egyesült Államok, Kína, illetve az Európai Unió együttesen felelősek a világ egészségügyi eredetű kibocsátásainak több mint feléért. (5) (6)

A magyarországi egészségügyi szektor környezetterhelése és kibocsátási adatai megfelelnek a világátlagnak. A nyugat-európai, valamint egyesült államokbeli egészségügyi rendszerek ugyanakkor számos tekintetben több erőforrást használnak fel, mint hazánkban, igaz, a fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezéseik, törekvéseik is sok esetben nagyobb hangsúllyal vannak jelen. A világon elsőként például Anglia tűzte ki célul az egészségügy klímabaráttá, karbonsemlegessé alakítását a ”Net zero NHS” program keretében. (5)

Az egészségügyi rendszerek környezetterhelése ugyanakkor nem csupán a kibocsátásokban, hanem a jelentős anyag- és erőforráshasználat tekintetében is megnyilvánul, méghozzá meglehetősen igazságtalanul: a fejlett jóléti államok által felhasznált egészségügyi erőforrások jelentős részét ugyanis a periféria országaiban állítják elő. (7)

A szegmens környezetterhelésének oroszlánrészét az egészségügyi beszerzési-ellátási lánc teljes életciklusra vetített környezeti hatásai (ide tartozik például a gyógyszerek, a vegyszerek és az egyszer használatos műanyagok környezetterhelése), emellett az energiahasználat, valamint a személyzet, illetve a páciensek utazásaihoz, mobilitásához kapcsolódó kibocsátások adják. (5) (8)

Planetáris egészség

Az egyre égetőbbé váló társadalmi és egészségügyi kihívások kezelése újfajta, tágabb egészség-értelmezést kíván. A planetáris egészség, mint tudományhatárokon átívelő egészség-koncepció lényege, hogy jóllétünk és egészségünk a minket körülvevő természeti rendszerek, vagyis a bioszféra épségével és az általa nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokkal szorosan összefügg. A természeti rendszerekbe való kedvezőtlen emberi beavatkozások és az okozott biofizikai változások pedig negatívan visszahatnak a teljes földi életre, azon belül az emberi egészségre és jóllétre, ugyanis nem létezik egészség beteg bolygón. (9) (10)

Hogyan lehet az egészségügy fenntarthatóbb?

A fenntartható egészségügyi rendszer megteremtése több szinten, szimultán valósulhat meg. Az egészségügyi intézmények erőforrás-felhasználását jelentősen mérsékelheti a körforgásos gazdaság üzleti modelljének meghonosítása, vagyis az eszközeink tudatos és ésszerű használata, hasznos élettartamuk meghosszabbítása. Ennek részeként előtérbe kell helyezni például az eldobható, egyszer használatos műanyagok helyett a tartós, többször használatos eszközöket, ki kell aknázni az újrahasználat, újrafeldolgozás, felújítás és újrahasznosítás lehetőségeit, az egészségügyi veszélyes hulladékokat pedig megfelelő módon kezelve ártalmatlanítani szükséges. (11) Fontos a környezeti hatások rendszeres mérése, elszámoltathatósága, például a folyamatok, a felhasznált eszközök és anyagok életciklus-elemzése révén. 

Minden szinten, de különösen a frontvonalban, az orvos-beteg találkozások szintjén elsőrangú fontosságú az egészségnevelés, tehát az egészségmegőrzés, vagyis a prevenció szerepének hangsúlyozása és a lakosság megfelelő egészség-magatartásának előmozdítása, melyhez az életmódorvoslás megfelelő keretrendszert és eszköztárat biztosít. A legkörnyezetkímélőbb egészségügyi ellátás ugyanis az, amelyet nem is szükséges elvégezni.

Hazánkban e tekintetben bőven van még hová fejlődni. Szélesebb körű és szinteken átívelő együttműködés, a politika és az egészségügy vezetőinek elkötelezettsége és hatékony összefogása lenne szükséges, amely a lakosságot egészség- és környezettudatos magatartásformákra, az ellátórendszert pedig jó minőségű, erőforrás-takarékosabb, térben és időben kiegyenlítettebb működésre ösztönzi. Egy fenntartható egészségügyi rendszerben a betegek számára nyújtott ellátás minőségének javítása anélkül megy végbe, hogy az egészségügy és az ellátás biztosításának jövője veszélybe kerülne. (Ábra: Saját szerkesztés – https://drive.google.com/file/d/1AftYKogQSwJ1BNJjG3HJpfYXBE5vv71s/view?usp=sharing)

Összefoglalás

Az egészségügyi rendszereink, miközben embereket igyekeznek gyógyítani, óhatatlanul is hozzájárulnak a környezet terheléséhez. A legfontosabb feladat tehát egy olyan, megelőzés-központú egészségügyi ellátás kialakítása, amelyben ennek révén elsősorban az erőforrásigényes tevékenységek mennyiségét, másodsorban pedig a továbbra is szükséges tevékenységekből eredő környezeti hatásokat csökkenthetjük. (12) Az életmódorvoslás alapvető szerepet játszhat egy ilyen, jelenleginél jóval fenntarthatóbb, erőforrás-takarékosabb, szolidárisabb és etikusabb egészségügyi rendszer megteremtésében. (13)

A Healthcare Without Harm, vagyis Egészségügy Ártalmak Nélkül nevű globális nonprofit civil szervezet sok éve az egészségügyi rendszerek fenntarthatóbbá alakításáért dolgozik világszerte. (14) Rendszeresen publikált tartalmai, figyelemfelhívó kampányai értékes szakmai erőforrásokként, inspirációként szolgálhatnak a szegmens minden érintettje számára – a gyakorló egészségügyi szakemberektől kezdve a kórházigazgatókon át az egészségpolitikusokig.

Mit tehetünk mi, gyakorló egészségügyi szakemberek a fenntarthatóbb, bolygóbarátabb egészségügyért?

• Legyünk nyitottak, proaktívak és tájékozottak!

Folyamatosan képezzük magunkat, hogy naprakész, rendszerszintű, szakterületeken átívelő tudással rendelkezzünk az életmódorvoslás pilléreiről és a pillérek planetáris egészséggel való összefüggéseiről

• Alkalmazzuk a gyakorlatban a tanultakat!

Az életmódorvoslás hat pillérének mentén motiváljuk pácienseinket, sőt, kollégáinkat, családunkat és barátainkat is életmódjuk, értékrendjük megváltoztatására, környezet- és egészségtudatosabbá alakítására

• Legyünk hitelesek, mutassunk jó példát!

Figyeljünk oda saját egészségünk megőrzésére, életmódunkra, éljünk tudatosan “kislábnyomos”, mértékletes életet

• Kommunikáljunk!

Szemléletformáló tevékenységeinkkel hívjuk fel a figyelmet az egészségügyi rendszereink környezetterhelésére és a mérséklés fontosságára és módjaira

• Kevesebb utazás, kevesebb kibocsátás 

A járóbeteg-ellátás környezetterhelésének nagy hányadát adja a páciensek utazása. Ahol lehetőség van rá, alkalmazzuk a telemedicinát, távkonzultációkat. Adjunk csoportos időpontokat családtagok részére.

• Körforgásos egészségügy

A rendelőben, praxisban, műtőben kerüljük az egyszer használatos műanyagok túlzott használatát – a betegbiztonságot és az infekciókontrollt szem előtt tartva keressünk sterilizálható, tartós, többször használatos alternatívákat, mérsékelve az anyagfelhasználást, akkor is ha ennek kezdeti költsége magasabb; hosszú távon megtérül.

• Mértékletes energia- és vízhasználat

A praxisunk üzemeltetésénél használjunk megújuló energiát, energiahatékony épületszigeteléssel, lég- és árnyékolástechnikával, víztakarékos berendezésekkel és természet-alapú megoldásokkal.

• Környezetközpontú intézményi menedzsment

Nagyobb egészségügyi intézményekben, kórházakban kommunikáljuk a vezetőség és a menedzsment felé a planetáris egészséggel kapcsolatos ismereteket és a fenntartható egészségügy fontosságát, hogy a szükséges változások ne csak alulról induljanak el, hanem felülről is támogatásra találjanak.

1. Takács-Sánta A. Clarifying the driving forces behind our ecological crisis: a general model. Biologia Futura. 2022 Dec;73(4):405-410.
2. United Nations Environment Programme (2024). Navigating New Horizons: A global foresight report on planetary health and human wellbeing. Nairobi. https://wedocs.unep.org/20.500.11822/45890
3. Antal Z. L.-Ferencz Z.- Páldy A. (szerk.) (2020) Éghajlatváltozás és egészség Budapest Társadalomtudományi Kutatóközpont, ISBN: 9789634180401
4. Antal Z. L. Az éghajlatváltozás hatása a társadalom életére és az egészségügyi ellátásra. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 19 (2018) 3, 268–290
5. Bobvos, János és Páldy, Anna (2021) „Zöld egészségügy” – Célkitűzés és megvalósítási lehetőségek = “Green Health Care” – Aims and Ways to Realize. EGÉSZSÉGTUDOMÁNY : A MAGYAR HIGIÉNIKUSOK TÁRSASÁGA TUDOMÁNYOS ÉS TOVÁBBKÉPZŐ FOLYÓIRATA, 65 (4). pp. 37-48. ISSN 0013-2268
6. J Karliner, S Slotterback, R Boyd, B Ashby, K Steele, J Wang, Health care’s climate footprint: the health sector contribution and opportunities for action, European Journal of Public Health, Volume 30, Issue Supplement_5, September 2020, ckaa165.843
7. Andrieu B, Marrauld L, Vidal O, Egnell M, Boyer L, Fond G. Health-care systems’ resource footprints and their access and quality in 49 regions between 1995 and 2015: an input-output analysis. Lancet Planet Health. 2023 Sep;7(9):e747-e758.
8. Stanford V, Barna S, Gupta D, Mortimer F. Teaching skills for sustainable health care. Lancet Planet Health. 2023 Jan;7(1):e64-e67.
9. Whitmee S, Haines A, Beyrer C (2015) Safeguarding human health in the Anthropocene epoch: report of The Rockefeller Foundation–Lancet Commission on planetary health. Lancet 2015; published online July 16. 10.1016/S0140-6736(15).60901-1
10. Planetary Health Alliance. https://planetaryhealthalliance.org/what-is-planetary-health/
11. Islam, A., Hasib-Ur-Rahman, Mushfiquzzaman, M., Ali, S.M., Alghababsheh, M., & Moktadir, M.A. (2025). Sustainability Drivers to Circular Economy Integration into the Healthcare Supply Chain to Address Waste: Implications for Net-Zero Emission. Journal of Cleaner Production
12. Mortimer F, Isherwood J, Wilkinson A, Vaux E. Sustainability in quality improvement: redefining value. Future Healthc J. 2018 Jun;5(2):88-93.
13. Logan AC, Prescott SL, Katz DL. Golden Age of Medicine 2.0: Lifestyle Medicine and Planetary Health Prioritized. J Lifestyle Med. 2019 Jul;9(2):75-91. doi: 10.15280/jlm.2019.9.2.75. Epub 2019 Jul 31. 
14. Health Care Without Harm Europe. https://europe.noharm.org/