Szerző: dr. Vincze Réka, általános orvos, IBLM képesített életmódorvos
Fő tudnivalók (1)
“A műtét gyakran egy ismétlendő eljárásnak számít.”
Az endometriózisra jellemző a méhnyálkahártyán kívüli endometriális szövetek jelenléte, jellemzően a méh külső felszínén, a petefészkeken, a petevezetékeken, a hasfalon, esetleg a beleken és veséken.
Mai tudásunk szerint a kezelési lehetőségek közé tartoznak (2):
Az endometriózis akár az első menstruációtól egészen a menopauzáig jelentkezhet fájdalmas tünetek kíséretében.
A klinikai kép (menstruációs tünetek és a krónikus kismedencei fájdalom) fontos szerepet játszik a diagnózisalkotásban. Az endometriózis gyakran más betegségeket utánzó tünetekkel járhat együtt, ami nem könnyíti meg a diagnosztikai eljárást. A petefészek-endometrióma, az összenövések és a mélyen infiltráló formái gyakran ultrahangvizsgálatot vagy mágneses rezonanciás képalkotást (MRI) igényelnek. A diagnózis megerősítésében gold standard-nak számít a szövettani mintavétel laparoszkópos beavatkozás keretében.
Konzervatív terápiaként a a) vény nélkül kapható gyógyszerek (mint például NSAID-gyógyszerek – ibuprofen, diclofenac) valamint a b) hormonterápiák (progesztinek, a kombinált orális fogamzásgátlók, a GnRH agonisták és antagonisták, a tesztoszteron analógok és az aromatáz gátlók) jönnek szóba.
A probléma ezekkel a gyógyszerekkel, hogy a hormonmoduláló terápiák, mint például a GnRH-készítmények, amelyeket a petefészek működésének visszaszorítására használnak, nem ajánlottak terhes vagy teherbe esni kívánó betegek számára. Gyakori a kezelés abbahagyása a gyakran fellépő mellékhatások, például súlygyarapodás, hányinger, fejfájás, vazomotoros instabilitás (éjszakai izzadás és hőhullámok), csökkent libidó és hangulatváltozások miatt.
Egy keresztmetszeti vizsgálat becslése szerint (3) a betegek 60%-a a gyógyszeres kezeléstől függetlenül krónikus fájdalomról, valamint az életminőségre gyakorolt káros hatásokról számolt be. Egy 2017-es szisztematikus áttekintés szerint (4) a betegek legalább 10%-ánál nem csökkent a fájdalom a gyógyszeres kezelés ellenére, és a betegek 60%-a számolt be a kezelés abbahagyása után is fennálló fájdalomról.
A táplálkozás és az endometriózis kialakulásának kockázata, illetve a táplálkozási kezelések hatékonysága közötti kapcsolatra vonatkozó kutatások korántsem teljesek. Mindazonáltal számos tanulmány által alátámasztható a táplálkozási beavatkozások szerepe.
Több vizsgálat szerint az élelmiszerrel bevitt zsír minősége és mennyisége az endometriózist moduláló tényezőként azonosítható. Egy 2010-es prospektív vizsgálat megállapította, hogy a palmitinsav (főként húsból és tejtermékekből származó telített zsírsav) és a transzzsír (melyek természetes módon jelen vannak a tehén- és juhhúsban és -tejben) bevitele az endometriózis fokozott kockázatával járt együtt. Az állati eredetű zsírok azért is különösen érdekesek, mivel a magas fogyasztás összefüggésbe hozható más nőgyógyászati betegségekkel, mint például a petefészekrák kialakulásának magasabb kockázatával (5).
Érdekes tény, hogy a megfelelő mennyiségű omega-3 zsírsavat fogyasztó személyek esetében kisebb valószínűséggel (22%-kal) diagnosztizáltak endometriózist (6). Ezenkívül a magasabb transzzsírsavakat fogyasztó nők körében 48%-kal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak endometriózist. Továbbá fontos megemlíteni az omega-3/omega-6 indexet. Az omega-3-mal ellentétben az omega-6 erőteljes fogyasztása a szervezet gyulladásos folyamatait erősíti fel (7), arról nem is beszélve, hogy növeli a szervezetben az ösztrogén dominanciát (8), ami az endometriózis kialakulásában kardinális pont (9). Ezzel ellentétben az omega-3 antioxidáns hatással bír, ezért is nagyon fontos ennek a 2 esszenciális zsírsavnak az arányát 1:1-1:4 között tartani.
Két prospektív vizsgálat jelentős összefüggést mutatott ki a vörös húsfogyasztás (feldolgozatlan és feldolgozott) és az endometriózis kialakulásának kockázata között. A Nurses’ Health Study II kimutatta, hogy a napi két adagnál több vörös húst fogyasztó nőknél 56%-kal nagyobb volt az endometriózis kockázata, mint azoknál, akik hetente egy adagnál kevesebb vörös húst fogyasztottak (10). A vörös húsok fogyasztása összefüggésbe hozható a magasabb ösztradiol- és ösztron-szulfát-szintekkel, és ezáltal a magasabb koncentrációjú szteroid-szintekkel, valamint magasabb általános gyulladásmarker-szinttel. Továbbá a vörös hús fogyasztása elősegítheti a pro-inflammatorikus markerek erőteljesebb kifejeződését, amelyek a jelek szerint szerepet játszanak az endometriózis patogenezisében és progressziójában.
Ami miatt egy teljes értékű növényi alapú étrend (TÉNÉ) segítség lehet az endometriózisban (jelenlegi tudásunk szerint):
a teljes értékű növényi alapú élelmiszerek a mindenevő táplálkozáshoz képest nagyobb mennyiségű polifenolt tartalmaznak, amelyek bioaktív vegyületekké metabolizálódva csökkenthetik a gyulladást.
Egy dysmenorrheával (menstruációval összefüggésbe hozható alhasi fájdalom (11) diagnosztizált nőkön végzett randomizált keresztmetszeti vizsgálatban kimutatták, hogy a zsírszegény TÉNÉ étrend növelte a nemi hormonokat megkötő globulin (SHBG) plazmakoncentrációját, ami csökkenti az ösztrogénaktivitást. A teljes értékű növényi étrend által mérséklődött a fájdalom súlyossága és időtartama is, és mérséklődtek a premenstruációs tünetek (pl.: mellfeszülés, rossz közérzet, hányinger, hányás, alhasi fájdalmak, kimerültség, ingerlékenység stb.).A 81 961 premenopauzában lévő nőt magában foglaló Nurses’ Health Study II megfigyelései arra mutattak rá, hogy az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása az endometriózis csökkent előfordulásával járnak együtt. A magas rosttartalmú gyümölcsök és zöldségek megnövekedett fogyasztása két független vizsgálatban is összefüggésbe hozható volt az endometriózis kialakulásának csökkent kockázatával.
A tengeri algáknak (seaweed) ösztrogénmoduláló tulajdonságai lehetnek. Egy kettős vak vizsgálat, amelyben egészséges posztmenopauzában lévő nőkön a tengeri alga hatásait vizsgálták, fordított dózis-válasz összefüggést talált a tengeri alga fogyasztása és a szérum ösztradiol koncentrációja között, azaz minél gyakoribb volt a tengeri alga fogyasztása, annál alacsonyabb volt a mérhető ösztradiol koncentráció, ami részben magyarázhatja a tengeri alga mellrák elleni védő hatását és a posztmenopauzában fellépő mellrák előfordulásának és halálozásának csökkenését (Japán). A tengeri alga a menopauza előtt álló nőknél is csökkentheti az ösztradiol-koncentrációt.
A D-vitamin szerepet játszhat az endometriózis megelőzésében és kezelésében. Egy 2020-as metaanalízis szerint az alacsony D-vitaminszint összefüggésbe hozható az endometriózis diagnózisának fokozott kockázatával és a tünetek súlyosságának növekedésével. “A D-vitaminnak amellett, hogy fontos preventív szerepet játszik az endometriózis kialakulásában, nagyon fontos antioxidáns és gyulladáscsökkentő funkciója is van.” Egy endometriózisban szenvedő nőkön végzett randomizált, placebo-kontrollált vizsgálatban 12 héten keresztül kéthetente 50 000 NE D-vitamin 1,12 ponttal csökkentette a kismedencei fájdalmat egy önbevallásos skálán. Emellett a magas érzékenységű C-reaktív fehérje (gyulladásos biomarker) csökkenésével és a teljes antioxidáns-kapacitás növekedésével járt együtt, ami arra utal, hogy nem csak antioxidáns, hanem gyulladáscsökkentő hatása is van.
A fiziológiás folyamatoknak és a környezeti tényezőknek való kitettség során az emberi szervezetben reaktív szabadgyökök keletkeznek, melyek oxidatív stresszt okozva gyakran sejtkárosodáshoz vagy -pusztuláshoz vezetnek, hozzájárulva a betegségek széles körének kialakulásához. Ezzel szemben az antioxidáns molekulák a szabad gyökök ellen hatnak, és endogén módon szintetizálódhatnak vagy exogén módon (élelmiszerrel) vihetők be a szervezetbe. Több kutatás is foglalkozott az antioxidáns-bevitel és a gyulladás endometriózisban betöltött szerepével. Egy 2009-es mexikói tanulmány arról számolt be (13), hogy az endometriózisban szenvedő nők 30%-kal kevesebb C-vitamint és 40%-kal kevesebb E-vitamint fogyasztottak, mint azok a nők, akiknek nem volt endometriózisuk.Egy későbbi randomizált kontrollvizsgálat (14) azt találta, hogy a C- és E-vitamin-kiegészítés a placebóval összehasonlítva jelentősen csökkentette az endometriózis tüneteit.
Mint életmódorvos, azt tudom tanácsolni, hogy erre az 5 alapvető dologra figyeljünk nap mint nap, amivel rengeteget tehetünk (női) egészségünk érdekében:
További vizsgálatok, különösen randomizált klinikai vizsgálatok segíthetnek az étrend endometriózisban betöltött szerepének tisztázásában.
*Az NIH-AARP Diet and Health Study (NIH-AARP étrend és egészség tanulmány) megállapította, hogy a legmagasabb zsírbevitellel rendelkező résztvevőknél 28%-kal nagyobb volt a petefészekrák kockázata, mint a legalacsonyabb bevitelnél; csak az állati eredetű zsírok esetében volt szignifikáns pozitív korreláció. Az, hogy az állati eredetű zsírok hasonlóan befolyásolják-e az endometriózis kialakulásának kockázatát, egyelőre nem ismert.
Hivatkozások:
Célunk, hogy nemzetközi együttműködésben, tudományos alapú életmódorvoslással segítsük a krónikus betegségek visszaszorítását és új szintre emeljük az orvos-beteg kapcsolatot Magyarországon.
info@eletmodorvostan.hu
+36 70 123 4567
Kérjük támogass minket az adód 1%-val. Kattints ide!
