Mit tehet a mesterséges intelligencia a női egészség javításáért?

Beszámoló a X. Health 2.0 konferenciáról – Koncz Klára és Szabó Melitta

A Health 2.0 konferenciasorozat kivételes fórumot kínál az egészségügyi ágazat szereplőinek, hogy digitális fejlődésről, lehetőségeiről és kihívásairól értesüljenek, egyeztessenek. A mostani, 10. alkalomnak 2025. október 30-án a Richter adott otthont és témát: a női egészség kérdései kapták a fő hangsúlyt. Vajon miben és hogyan segíthet a mesterséges intelligencia?

Egyre több tech-guru vizionálja azt, hogy az általános mesterséges intelligencia (AGI) képessége pár éven belül felülmúlja az átlagos emberi intelligenciát. Az AI modellek megtanulják a mélyebb gondolkodást: problémamegoldásra, tanulásra, kreativitásra és akár érzelmi kapcsolódásra is képesekké válnak. Ebbe a világba nyújtott betekintést Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke. 

Felvázolta az AI evolúcióját: egyelőre támogatást kérünk tőle, mint egy jó asszisztenstől (augmented intelligence), delegáljuk a feladatokat és az AI megoldja (automated intelligence), de már most is vannak olyan megoldások, ahol a célt közösen jelöljük ki, és a mi „csak” irányítjuk a nálunk fejlettebb, önálló intelligenciát (autonomous intelligence). Ez utóbbit a kutatásoknál már aktívan alkalmazzák a teljes innovációs értékláncban, a hipotézis felállításától, az inkubáción át a piacra lépésig. „Olyan, mint ha 10.000 PhD hallgatót alkalmaznánk”.  

Nemcsak az üzleti életben, hanem egészségügyben, oktatásban és más területeken is szélesedik az alkalmazási területe. Az adatbázis elemzések során óriási segítséget jelent (pl. gyógyszermellékhatások, gyógyszer-összeférhetetlenség, ezek alapján kezelési ajánlások), valamint a precíziós radiológiai vagy műtéti technológiák fontos eleme az AI…

Rohanunk a digitális jövőbe… de vajon tudjuk-e követni természetes (és érzelmi) intelligenciával? Hideg zuhanyként hallgattuk a következő előadásban Jaksity Katát, a „Felelősen Magadért Egyesület” elnökét. Küldetésük, hogy egyre több nő merjen kérdezni, beszélni és tenni magáért. Mert még mindig tabu a női egészségről beszélni… Érezzük a diszkrepanciát. 

Pedig a számok magukért beszélnek: minden tizedik nő szenved az endometriózistól, minden hetedik a PCOS-szindrómától, és minden negyedik nő érintett a miómában. Az interneten rengeteg információ kering, de vajon mi a hiteles? Beléphet-e az AI ebbe a kommunikációs térbe, és lehet-e egyszerre hatékony, megbízható és hiteles partner – az orvosnak, szakembereknek és az érintett pácienseknek egyaránt?

A rendezvény egyik értékes része az az interaktív workshop volt, ahol kisebb csoportokban kerestük a válaszokat három női témában. A problémákat mind az egészségügyi, mind a páciens oldaláról sikerült összegyűjteni, de könnyű megoldást nem találtunk. Szóba került a tünettan és differenciáldiagnosztika támogatása, a tünetkövető és intervenciót követő applikációk fejlesztése, valamint a kommunikációt segítő, konzultációtámogató rendszerek kialakítása. A sok ígéretes ötlet mellett azonban számos kihívás is megfogalmazódott: hogyan biztosítható a megbízhatóság, a jogi és compliance szempontoknak való megfelelés, a tudományosan megalapozott szakmaiság, a személyre szabott orvoslás, valamint az interperszonális kapcsolat megőrzése.

Bálint Mihály pszichológus már évtizedekkel ezelőtt rámutatott: a gyógyító személyisége és viselkedése maga is „gyógyszernek” tekinthető. Sokan ma is ebben hiszünk. Ezért is hívták meg a MOTE-t, hogy a „Kódolt tudás és humán empátia találkozása – a gyógyszeres terápia döntési kihívásai az AI és az egészségügy hazai valóságának perspektívájából” című kerekasztal-beszélgetésben Koncz Klára elnök képviselje ezt az emberközpontú nézőpontot. A beszélgetésben részt vett még a virtuális egészségklinika képviseletében Póda Tamás a SynLab-tól, a precíziós medicina képviseletében Kiss Richárd a Medipredict-től, a beszélgetést moderálta Tar Judit coach consultant. Parázs vita alakult ki az emberi motivációról, az AI segítő szerepéről és az egészségértés problémájáról. Szóba került az életmódorvoslás, valamint a humán közösség és az egyéni célok jelentősége. A hazai egészségügy perspektívájából tekintve a hétköznapi emberek, páciensek számára az AI még nem egy magától értetődő eszköz, ennek hátterében nagyon mély generációs és kulturális “örökség” áll. Ami bizonyos, hogy a rendszerben a kommunikáció igényessége, akár egy kéz megszorítás, egy szemkontaktus, a humán empátia nem kihagyható. A rendezvény zárásaként a szervezők Pénzes János és Gyarmati Gábor záró gondolataival köszöntünk el: az AI óriási lehetőség és felelősség is egyben, jól kell tudni bánni vele és a kódolt tudást is jól kell tudni felhasználni.