Tegyük bele magunkat az életünkbe!

Szerző: Dr. Rokonay Adrienne, reumatológus, háziorvos, IBLM életmódorvos

Egy orvos útja a belső stabilitás, a tudatos teremtés felé.

Körülbelül 20 éve foglalkoztat az életmód és az  (egészség)tudatosság kérdése. Ez alatt a húsz év alatt hosszú utat jártam be és járom az utat jelenleg is, hiszen a fejlődés örök, soha nem vagyunk “készen”, a fejlődés maga az élet.

Már az orvosi pályafutásom kezdetén elkezdett foglalkoztatni a kérdés: hogyan tudunk felelősséget vállalni az egészségünkért? Hogyan lehet túllépni azon, hogy csakis az orvostól várja a beteg a megoldást és hogyan tudjuk megtanítani az embereket arra, hogy aktív résztvevői legyenek a saját gyógyulásuknak, egészségük megőrzésének?

Ez a kérdés később kitágult. Már nemcsak az egészségről szólt, hanem az Életről. A boldogságról. A belső állapotról. Arról, hogy hogyan tudunk felelősséget vállalni nemcsak a testünkért, hanem az életminőségünkért, az életünkért, annak minden aspektusát illetően.

Nagyon sokat olvastam, hanganyagokat hallgattam, tanultam a vonzás törvényéről, a gondolat erejéről, a tudatosságról, arról, hogy a gondolataink, a rezgések hogyan befolyásolják az életünket. Gyakoroltam és figyeltem, hogy a gondolkodásmódom, a hozzáállásom, az a történet, amit nap mint nap mesélek magamnak, milyen irányba tereli a tapasztalataimat.

Hittem és hiszek ma is az évekkel ezelőtt megfogalmazott  mottómban: … jó dolog segíteni az embereken, de még jobb dolog, illetve nagyon fontos megtanítani őket arra, hogyan tudnak felelősséget vállalni önmagukért.

Saját példával is törekszem mutatni nap mint nap a  felelősségvállalást. Minden belőlem indul ki. Segíteni akkor tudok igazán másoknak, ha én jól vagyok, ha én úton vagyok.

Az egész családunk évek óta foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A fentiekből már kiderült, hogy a spiritualitás is jelen van az életemben, sőt, az egész családunk életében. A férjem is orvos, sokat tanulok tőle a gondolkodásmódról, a lányaim pedig követve minket szintén mélyre ásták magukat az önfejlesztés, a tudatos létezés témakörében. Tanulmányozzuk, tapasztalatokat gyűjtünk, hogyan tudunk belülről változást indítani.

2024-ben jött egy fordulópont: az idősebb lányunk, Hanna és a férjem Indiába utazott a Sattva Yoga Akadémiára.

És innen indult el egy új fejezet az én életemben is.

Olyan mély hatással volt rám a lányom és a férjem átalakulása, az a változás, amiket a hétköznapokban tapasztaltam rajtuk, hogy néhány hónap eltelte után eldöntöttem: a következő ősszel, amikor ők visszamennek folytatni a tanulmányokat, én is velük tartok. 

2025 őszén már hárman tértünk vissza Rishikes környékére, a Himalája lábához – a férjem, a nagyobbik lányom és én. A kisebbik lányunk, Flóra is nyitott, hamarosan ő is követi a családot.

Életem legjobb döntése volt.

Az ősi jógik tudása, a több ezer éves védikus iratok  bölcseletei, gyakorlati útmutatásai – mindezek egy rendkívüli mester tolmácsolásában – életre szólóan megváltoztattak bennünk valamit…

Ami ott történt velem, az valóban életre szóló változást hozott.

Az új ismeretek, a hatalmas tudásanyag, a bölcsességek és a konkrét gyakorlatok elsajátítása mellett talán a legfontosabb élmény az volt, hogy megtapasztalhattam, milyen érzés napokon, heteken át csendesen és békében létezni. Négy héten keresztül kiszállni a zajból, az állandó készenléti üzemmódból, a megfelelésekből – és egyszerűen csak lenni, csakis magammal foglalkozni.

Megérezni a nyugalom, a jelenlét erejét.

Megérezni azt, hogy amikor kicsekkolunk a mindennapi életünk sodrásából, és a fókuszt valóban magunkra helyezzük, akkor hogyan kezdünk el visszatalálni a mindnyájunkban jelenlévő belső erőhöz, békéhez, stabilitáshoz és valami magasabb rendű tisztasághoz.

Ami számomra különösen fontos volt: nem azt tanították Indiában, hogy változtassuk meg az eddigi életünket és vonjuk ki magunkat a jelenlegi élethelyzetünkből a lecsendesedés, a további fejlődés érdekében, hanem éppen ellenkezőleg: olyan eszközrendszert adtak a kezünkbe, amit bárki bárhol használhat, ott, ahol és ahogyan éppen él, abban a családi környezetben, abban a munkakörben, ott és úgy, ahol éppen tart.

Nem elmenekülni tanítottak, hanem integrálni.

Megmutatták, hogyan lehet a belső békét bárhol, bármikor megteremteni a külvilágtól függetlenül. Megtanultuk, hogy  hogyan lehet egy békésebb, nyugodtabb, tudatosabb életet felépíteni lépésről lépésre.

…és megtanították mindezt továbbadni is. Képessé tettek rá. Csodálatos…

Nem egy új identitást kaptam.

Nem egy új szerepet.

Hanem egy belső stabilitást, ami bárhol velem marad.

Ez az, ami számomra igazán értékes.

A Sattva Yoga Akadémia helyszíne önmagában is meghatározó élmény volt. A Himalája lábánál, a Gangeszt tápláló gyors folyású folyó partján található. A természet ereje, a hegyek tekintélye és csendje, a víz folyamatos mozgása, a helyszín kertjének szépsége már önmagában olyan térbe helyezi az embert, ahol egyszerűen jó létezni.

Van ennek a helynek egy különleges minősége, varázsa…Nehéz ezt megfogalmazni.  Ott minden “ölelt”, minden azt sugallta, hogy bízz, hogy szeress, hogy dolgozz magadon, mert érdemes. Őszinte és igazi volt minden. Már maga a környezet is támogatott abban, hogy el tudjunk  csendesedni, hogy könnyebb legyen befelé figyelni, jelen lenni.

Az étkezés is változatos és tiszta volt – friss zöldségek, gyümölcsök, növényi alapú ételek finom fűszerekkel, amik egyébként is közel állnak a szívemhez, a megszokott étrendemhez. Szóval nekem kánaán volt…Nemcsak táplálék volt az étel, hanem tudatos jelenlét is. Megadtuk a módját minden étkezésnek.

Minden nap újabb és újabb szintje nyílt meg előttem annak a tudásnak, amely az ősi védikus iratokban gyökerezik. Ami még különösen értékes, ahogyan ezt a több ezer éves bölcsességet a mai kor emberéhez adaptálni lehet.

Nem elméletet tanultam, hanem utat.

A tudatossági szint emelésének útját.

A tudat fejlődésének konkrét lépéseit.

A belső erő és stabilitás felépítésének módszereit.

Azt éreztem, mintha valamit felébresztettek volna bennem. Egy belső létezőt, aki tudja, hogy minden válasz benne van. Hogy többre vagyok képes annál, mint amit a megszokott gondolkodási mintáim diktálnak.

A legnagyobb ajándék az volt, amikor ráéreztem: a valódi kapcsolódás önmagamhoz vezet. Minden innen indul. A belső csendből. A belső stabilitásból.

Amikor ez a csend megszületik, nem üresség van benne, hanem lehetőség.

Megtanultam megnyitni magamat az élet felé. Nem erőből, hanem egyfajta bizalommal. A belső energiák felébresztésével – amit a jógik prana-nak neveznek – elkezdtem megtapasztalni az áramlást.

Kezdtem megérezni, hogy mit jelent nem kontrollálni az életet, hanem együtt mozogni vele.

És ez az élmény azóta is velem van.

Hmm…a himalájai bölcseletekből hazahozni a hétköznapokba, ez nagyon “ütős”, nagyon különleges. Még most is libabőrös vagyok, ahogy ebbe belegondolok.

És hogy hogyan változott meg az életem, amióta Indiában voltam?

Másképp tekintek a létezésre. Sokkal nyugodtabb vagyok. Sokkal inkább bizalommal teli. Van bennem egy olyan stabilitás, amit korábban nem ilyen mélységben tapasztaltam. És talán a legfontosabb: elkezdtem valóban kapcsolódni önmagamhoz és ahhoz, ami túlmutat rajtam.

Minden reggel meditálok. Megtanítottak egy szenzációs mantra-meditációs technikát, ami segít fókuszálni, elcsendesedni, jelen lenni. A tudatos jelenlét fejlesztése kulcsfontosságú lett.

A meditációt követően minden nap végzek egy gyakorlatsort: pranayama (tudatos légzéstechnika, az energia irányítása), kriya (-céltudatos cselekedet, aminek igen komplex hatása van), ászanák (testtartás, jóga pózok), mantra (-hangvibráció) egy integrált rendszerben.

A Sattva jóga nem különálló technikák halmaza, hanem egy egységes eszköztár, tudatos szándékkal megtöltött cselekedet, olyan rituálé (most már az én életemben is), ami a bennünk lévő potenciált képes felébreszteni.

Őszintén mondhatom: szárnyalok.

Nem azért, mert nincsenek kihívások, hanem azért, mert más minőségben vagyok jelen bennük.

Az egyik mély tanítás számomra az volt, hogy a jelenben fejlődünk. Mindig a jelenben. Ez az egyetlen tér, ahol valódi változás történhet. (Ehhez kaptuk a gyakorlati eszközöket.) És ha itt, a jelen pillanatban törekszünk arra, hogy felébresszük a szunnyadó energiákat, hogy jobban érezzük magunkat, hogy örömöt találjunk benne, akkor ezzel formáljuk a teljes idővonalunkat.

Ahogy változunk a jelenben, úgy változik a múltunkhoz való viszonyunk is.

Nem a múlt eseményei változnak meg, hanem az a tudatossági szint, ahonnan rájuk tekintünk. Azok a minták, amelyek korábban meghatároztak minket, lassan feloldódnak.

És ugyanígy a jövő sem egyetlen fix történet.

Azt a tanítást kaptam, hogy a fentiek alapján több jövő is létezik. A tudatossági szintünk, a belső állapotunk, az érzelmi minőségünk határozza meg, melyik jövőt tapasztaljuk meg.

Amilyen állapotban vagyok, olyan jövőt hívok be.

Ez számomra felszabadító és nagyon fontos felismerés volt, ezért is osztom meg ebben az írásban.

Így nem a körülmények rabja vagyok, hanem a fejlődés útján haladó ember. Ha a jelenben emelem a tudatosságomat, ha fejlesztem a belső stabilitásomat, akkor természetes módon egy más minőségű jövőt teremtek magamnak.

Ez nem erőfeszítés kérdése.

Ez állapot kérdése.

És így az élet nem küzdelem többé, hanem folyamatos kibontakozás. Érdemes emésztgetni ezeket a gondolatokat…

És hogy mindez hogyan kapcsolódik az életmódorvosláshoz?

Életmódorvosként az életmódorvoslás hat pillére mentén dolgozunk: táplálkozás, mozgás, alvás, stresszkezelés, függőségek kerülése és a támogató emberi kapcsolatok. Ezek a pillérek rendkívül fontosak – magam is nap mint nap képviselem őket.

Mindemellett az elmúlt évek tapasztalata, és különösen az indiai út óta azt érzem, hogy mindegyik pillér alatt van még egy réteg: a belső állapot.

Amikor pranayamát (-tudatos légzésgyakorlatokat) csinálok, amikor kriyákat végzek, amikor meditálok, felfoghatjuk úgy is, hogy nem „plusz” dolgot teszek az életemhez, hanem az alapot erősítem.

A tudatos légzés az egyik legközvetlenebb beavatkozási pont az autonóm idegrendszer működésébe. Számos vizsgálat igazolta, hogy a lassú, ritmikus légzés növeli a vagus tónust, javítja a szívfrekvencia-variabilitást (HRV), csökkenti a kortizolszintet, valamint kedvezően befolyásolja a baroreflex-érzékenységet.

A strukturált légzéstechnikák rendszeres gyakorlása így az autonóm egyensúly irányába hat. Klinikai kontextusban ez a következőket jelenti:

-csökkent szimpatikus túlsúly

-jobb stressztolerancia,

-alacsonyabb gyulladásos aktivitás,

-stabilabb érzelmi szabályozás.

A napi gyakorlás stabilizálja az idegrendszert, ami többek között javítja az alvás minőségét.

A rendszeres jelenlétgyakorlat csökkenti a reaktivitást, ami  harmonikusabb emberi kapcsolatokat eredményez.

A belső stabilitás csökkenti a külső pótlékok – akár viselkedéses, akár kémiai függőségek – iránti késztetést.

A jóga mozgáskomponense pedig természetesen támogatja a fizikai aktivitást, segíti az energia áramlást.

Számtalan mérhető, objektivizálható hatása van még a fentieken kívül az Indiában tanult tudatos légzésnek és a többi használt technikának, mint pl. a mantra meditációnak.

Talán ami a legfontosabb: amikor belül jobban vagyunk, természetesebbé válik a jó döntés. Nem erőből választjuk a megfelelő táplálkozást vagy a mozgást, hanem belső összhangból.

Számomra az integrált jóga nem külön út az életmódorvosláson kívül, hanem annak mélyítése. Egy olyan eszköztár, amely nemcsak a fizikai testtel dolgozik, hanem azzal a belső energetikai és tudati réteggel is, amely végső soron meghatározza, hogyan élünk.

Amikor a bennünk szunnyadó energiát – nevezhetjük prana-nak– tudatosan felébresztjük és irányítjuk, akkor nemcsak egy pilléren dolgozunk. Az egész rendszert hangoljuk.

Az életmód nem csupán viselkedések összessége.

Az életmód belső állapotból fakadó választások sora.

És ha a belső állapot rendezett, a pillérek maguktól is képesek erősödni.

Amit ma leginkább szívből képviselek a saját megélt tapasztalásaim alapján is: 

Azon túl, hogy mit eszünk, mennyit mozgunk vagy hogy hány órát alszunk, nagyon érdemes foglalkozni azzal is, hogyan tudjuk a belső stabilitásunkat fejleszteni.

Amikor önmagunk mestereivé válunk, az életünk minden területe elkezd rendeződni, az ÉLET elkezd egyre szebbé, békésebbé, jobbá, teljesebbé válni.

“Master Yourself, master your Life.”

Tudományos háttér (PubMed referenciák)

Légzés / pránájáma / autonóm idegrendszer

Zaccaro A, et al. (2018)

How Breath-Control Can Change Your Life: A Systematic

Review on Psycho-Physiological Correlates of Slow Breathing.

Frontiers in Human Neuroscience.

doi: 10.3389/fnhum.2018.00353

Russo MA, Santarelli DM, O’Rourke D. (2017)

The physiological effects of slow breathing in the healthy human.

Breathe (Sheff).

doi: 10.1183/20734735.009817

Brown RP, Gerbarg PL. (2005)

Sudarshan Kriya yogic breathing in the treatment of stress, anxiety, and depression.

J Altern Complement Med.

doi: 10.1089/acm.2005.11.189

Jerath R, et al. (2015)

Physiology of long pranayamic breathing.

Medical Hypotheses.

doi: 10.1016/j.mehy.2015.02.022

Mantra / meditáció / idegrendszer

Bernardi L, et al. (2001)

Effect of rosary prayer and yoga mantras on autonomic cardiovascular rhythms.

BMJ.

doi: 10.1136/bmj.323.7327.1446

Benson H, et al. (1975)

The relaxation response.

Psychiatry.

Brewer JA, et al. (2011)

Meditation experience is associated with differences in default mode network activity.

Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS).

doi: 10.1073/pnas.1112029108

Jóga és neurobiológia

Streeter CC, et al. (2012)

Effects of yoga on the autonomic nervous system and GABA levels.

Medical Hypotheses.

doi: 10.1016/j.mehy.2012.01.021

Streeter CC, et al. (2010)

Yoga Asana sessions increase brain GABA levels.

Journal of Alternative and Complementary Medicine.

doi: 10.1089/acm.2009.0475

Mentális egészség / klinikai evidenciák

Cramer H, et al. (2013)

Yoga for anxiety: A systematic review and meta-analysis.

Depression and Anxiety.

doi: 10.1002/da.22093

Pascoe MC, Bauer IE. (2015)

A systematic review of randomised control trials on yoga and depression.

Journal of Psychiatric Research.

doi: 10.1016/j.jpsychires.2015.04.005

Vagus ideg / stresszszabályozás

Porges SW. (2007)

The polyvagal perspective.

Biological Psychology.

doi: 10.1016/j.biopsycho.2006.06.009

Lehrer PM, Gevirtz R. (2014)

Heart rate variability biofeedback.

Frontiers in Psychology.

doi: 10.3389/fpsyg.2014.00756

Testtudat / interocepció

Farb NAS, et al. (2013)

Interoception, contemplative practice, and health.

Frontiers in Psychology.

doi: 10.3389/fpsyg.2013.00080

Khalsa SS, et al. (2018)

Interoception and mental health.

Biological Psychiatry: Cognitive Neuroscience and Neuroimaging.