Lifestyle Medicine Global Leadership fórum #3 – Isztambul 2026.02.09-14.

Szerző: Dr. Koncz Klára, belgyógyász szakorvos, IBLM életmódorvos, a MOTE elnöke

A Lifestyle Medicine Global Alliance (LMGA) közösségéhez tartozni kiváltság. Immár harmadik alkalommal kapott a MOTE meghívást erre a fantasztikus eseményre. 2024-ben volt az első találkozónk Katarban, akkor született meg a Doha-i nyilatkozat, tavaly Phuket-ben gyűltek össze az LMGA közösségéhez tartozó életmódorvosi társaságok vezetői. Idén Isztambulban a Török Életmódorvosi Társaság vendégei voltunk, az eseményt egy szimpóziummal zártuk a Biruni Egyetemen. Számomra mindig nagyon különleges élmény ez a pár nap, idén voltunk eddig a legtöbben – 37-en érkeztek a világ számos országából, óriási logisztikai bravúr, ezúton is köszönöm a zökkenőmentes szervezést Agnesének, Stephannak – az IBLM, LMGA szervezetek vezetőinek.

Ezen találkozók nem titkolt célja a tapasztalatcsere, a különböző fázisban lévő szervezetek érdekérvényesítési modelljeinek bemutatása, az elért eddigi eredmények, a bölcsességek megosztása. Ami közös: az egységes alapok használata, a missziós hozzáállás és a nyelvezet. Az LMGA az életmódorvoslás globális standardizálását tűzte ki céljául, hogy bárhol a világban ugyanazt értsék életmódorvoslás alatt, mindenki számára kristálytiszta legyen a 6 pilléres rendszer – rendszeres fizikai aktivitás, a túlnyomórészt növényi alapú étrendi mintázat, feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának minimalizálása, a pihentető alvás, a mentális jóllét és stresszkezelés, a káros élvezeti szerek elkerülése és a pozitív társas kapcsolatok, mindennek az alapja pedig a viselkedésváltozás (coach approach). Az egyik lehetőség a klinikusok, egészségügyi szakdolgozók egységes nyelvezetre való „felfejlesztésének” a certifikáció, az ABLM/IBLM rendszerében letett vizsga, melyet már több mint 10.000-ren abszolváltak a világon, ebből mintegy 3500-an az Államokon kívűli vizsgázók, Magyarországon 90 IBLM diplomatát tartunk számon.

Ezen pillérek dózisfüggő (ugyanúgy, mintha receptre írnánk fel az intervenciót) reciprok hatásának alkalmazása és az életmódorvosi kompetenciák konszenzusa alapján az adott ország, adott rendszerébe beépíthető az életmódorvoslás, mint önálló orvosi diszciplína és mint paradigmaváltás a jelenlegi betegségmenedzsment fókuszú ellátási modellek tranzíciójának segítésére a valódi egészségügy vágyott célja felé vezető úton. Ezen a fórumon számtalan inspiráció, ötlet, lehetőség nyílik az egymással való folyamatos beszélgetések révén. Az Amerikai Életmódorvosi Társaság (ACLM) úttörő a területen, hiszen már több, mint 20 éve legitim szervezet, hatalmas tagi létszámmal, számtalan edukációs anyaggal segíti a klinikusok, egészségügyi szakdolgozók gyakorlati életmódorvostani ismereteit, rezidensprogramokat, MSc programokat hoztak létre, rengeteg egyetem használja az anyagaikat és építették be a graduális, posztgraduális curriculumba. Mindemellett folyamatosan publikálnak, modelleket tesztelnek, a finanszírozási rendszert pedig úgy tűnik, hogy sikerült áttörniük és talán végre megvalósulhat az érték alapú (value- based) finanszírozás, amit hazánkban is sokan áhítanak. A MOTE egyik kitűzött víziója is a lenti ábrán látható célok elérése, hogy a szakmai közönségünket a lehető legkompetensebb mértékben fejlesszük, valamint segíteni szeretnénk az életmódorvoslást, mint evidencia- alapú I/A erősségű terápiás modalitást minden szinten a hazai egészségügyi oktatásba integrálni, nem mint egy kiragadott részlet, hanem mint a hiányzó mozaikdarabka utolsó részlete. Amennyiben a jelenlegi narratíva „soft” megítélését sikerül áttörnünk, úgy valóban van lehetőség a jelenlegi kedvezőtlen tendenciájú népegészségügyi mutatók megváltoztatására.

Nyilvánvalóan az életmódorvosi intervenciók életminőségjavító hatása években mérhető, a jelenleg ellátási, oktatási szemlélet a proaktív, prevenciós alap helyett a reaktív, farmakológiai, magasan specializált ellátásra fókuszál. Mindezt azon tény ismeretében „teszi”, hogy a krónikus betegségek (NCD-k) 80%-ban megelőzhetők.

Jelen beszámoló célja sem a rendszerek bírálása, sem a gazdasági elemzés – noha konkrét számokban mérhető a paradigmaváltás fenntarthatósága, hanem inkább a figyelem felhívása arra, hogy bár minden ország másképp működik, más a „nép”, más a rendszer, a problémák szinte mindenhol, a fejlődő és fejlett országokban hasonlók. Azaz a várható minőségi életévekben eltöltött évek száma csökken, az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása extrém magas, a lakosság nem aktív fizikailag, rengeteg a függőség, elmagányosodottak az emberek, a mentális betegségek exponenciálisan növekednek a krónikus stressz miatt – és ezek  a leggyakoribb halált okozó kardiovaszkuláris betegségeket magyarázzák (Magyarországon>50%) – így meg is érkeztünk a 6 pilléres rendszer eszköztárának létjogosultságához. A kérdés már rég nem az, hogy mit kell tenni, hanem az, hogy hogyan? Ezt viszont minden ország maga kell kitalálja, erre is kiváló platform volt ez a fórum. Csak egy példát említsek – Malajziában nagyon magas a cukorbetegség előfordulása, emiatt a Maláj Életmódorvosi Társaság vezetője, Professzor Dr. Sivaneswaran Poobalasingam, aki egyben a WHO-nak is dolgozik – a kormányzattal létrehoztak egy diabetes remissziós életmódorvosi programot az állami szektorban lévő kórházak, ellátási egységek számára – a pilot kiválóan sikerült, standardizálva implementálható lesz a többi állami finanszírozású kórházba. A magánszektorban jól ismert, hogy ezek a modellek régebb óta működ(het)nek – bár sok publikációt hazánkban erről nem olvashatunk – a cél azonban  nem az, hogy csak a „kiváltságosok” jussanak hozzá az életmódorvosi intervenciókhoz, hanem az, hogy az állami finanszírozású kórházak, alapellátók képesek legyenek multi-, interdiszciplináris csapatban dolgozni, a már bizonyított „shared medical appointments” vagy „group consultations” modelleket használva. Csak hogy egy közeli példát is említsek, a Svájci Életmódorvosi Társaság vezetője Dr. Dennis Pfeiffer bemutatott egy a Klinikum Arlesheimban jól működő modellt, felhívva a figyelmet a gyakorlati útvesztőkre, a páciensek tanácstalan helyzetére, a szupermagasan specializált és elismert szakorvosokra, a kiégett ellátórendszerre és az innovatív lehetőségekre.

A fő üzenete ez volt: „Az életmódorvoslás akkor válik fenntarthatóvá, ha klinikai infrastruktúraként épül be az ellátórendszerbe. Ez a klinikai ellátás modern evolúciója.”

További európai példák még az életmódorvosi mesterprogramok létrehozása az egyetemeken, pl. Litvániában így működik a képzés. A Fülöp-szigeteken a családorvosokat képzik tovább életmódorvosi mesterprogramban. Sok heterogén megoldás működhet, hazánkban egyelőre a Népegészségügyi Intézetek által koordinált életmódorvosi licensz érhető el szakorvosok számára, a képzés gyakorlati kivitelezése még nem világos.

A pénteki szimpóziumon még további fantasztikus előadókat hallhattunk, úm. Dr. Beth Frates, aki bemutatta az életmódorvoslás tudományos alapjait a legalapvetőbb publikációtól a legfrissebbekig. Agnese Lapsa – Lesinske a gazdasági oldalról mutatta be a török adatokon keresztül, hogy mennyivel fenntarthatóbb ez az irányú törekvés.

Előadást hallhattunk Dr. Michelle Hausertől – az ACLM leendő elnökétől – az obezitás életmódorvosi fókuszáról és a kulináris medicináról, mint hiányzó láncszemről az orvosi képzésben. Ismert, hogy az orvosok nagyon nagy százaléka nem tudományos alapon ad betegeinek étkezési tanácsot, emiatt is kritikus fontosságú, hogy az orvosok, egészségügyi szakdolgozók megismerjék és a gyakorlatukba is implementálni tudják a legújabb táplálkozástudományi evidenciákat, amihez kézenfekvő út a kulináris medicina képzés. Külön örömmel hallgattam ezt az előadást, mivel a MOTE idén nyáron elindítja a hazai szakemberek számára kialakított Kulináris Medicina képzését blended (e-learning+személyes workshop) formában.

A szimpóziumon még előadást hallhattunk a Török Egészségügyi Minisztérium szóvivőjétől, a török Healthy Lifestyle Centrumokról, melyekből több, mint 300 épült az országban – kiváló infrastruktúrával rendelkeznek. Illetve nagy öröm érte a Török Életmódorvosi Társaságot, ugyanis az Egészségügyi Minisztériumuk éppen előtte való napon fogadta be az IBLM certifikációt a nemzeti szakképzésbe, így a dolgozóiknak lehetőségük nyílik standardizált tudáshoz jutniuk.

A beszámoló során sok témát érintettem, ezt is tükrözi, hogy mennyi szerteágazó ötlet, sok inspiráció ért. Visszatérve a találkozóra – ahogy már korábbi beszámolóinkban is jeleztük – csodálatos személyiségekkel, vezetőkkel találkoztam, ismertem meg újakat és fantasztikus mély beszélgetéseket folytattunk egymás útjáról, vízióiról, küzdelmeiről, igazi család vagyunk, ami nagyon megerősítő volt. A beszélgetéseket egy időre visszahelyeztük a virtuális térbe, de az együttműködések folyamatosak és igazán gyümölcsözők. Büszke vagyok rá, hogy hazámat, a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület elnökeként képviselhettem, jó hírünket vihettem, elért eredményeinkről beszámolhattam. A víziók kristálytiszták, az Egyesület virágzó korba lépett, megyünk tovább!