Életmódorvosi kérdőív validálás

Írta: Dr. Szabó Zsófia

A MOTE kutatócsoportja jelenleg az amerikai Pangalangan és munkatársai által kidolgozott Lifestyle Medicine Health Behavior Scale (Életmódorvosi Egészségmagatartás Kérdőív) magyarra fordításán és validálásán dolgozik. 

A nem fertőző betegségek (noncommunicable diseas, NCD) globálisan legalább 43 millió ember halálát okozták 2021-ben, ami a világjárványhoz nem kapcsolódó halálozások 75%-ának felel meg.(1)(2) A szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb NCD-halálozást, legalább 19 millió halálesetet, ezt követik a daganatos megbetegedések (10 millió), a krónikus légúti megbetegedések (4 millió) és a cukorbetegség (több mint 2 millióan, beleértve a cukorbetegség okozta vesebetegség okozta halálozást is). Ez a négy betegségcsoport teszi ki az összes korai NCD-halálozás 80%-át.(2)

A 21. század fordulóján, amikor a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek a halálozás és a megbetegedések vezető okaivá váltak, az elhízás, valamint a 2-es típusú cukorbetegség aránya pedig járványszerűen nő, a hangsúly a krónikus betegségek kiváltó okainak megértésére és a megelőzésre helyeződött. 

A WHO jelentése alapján a  nem fertőző betegségek kialakulásában  viselkedési, metabolikus és környezeti tényezők játszanak szerepet. Viselkedési tényezők a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, az alkoholfogyasztás, valamint a nem elegendő fizikai aktivitás. Ezek négy kulcsfontosságú anyagcsere-változáshoz járulnak hozzá, amelyek növelik az NCD-k kockázatát: emelkedett vérnyomás, magasabb BMI, magas vércukorszint és rendellenes lipidprofil. A betudható halálozások tekintetében a vezető metabolikus kockázati tényező világszerte a megemelkedett vérnyomás (ennek tulajdonítható a globális NCD-halálozások 25%-a). A környezeti tényezők közül a légszennyezés emelhető ki. (2)

Az életmódorvoslás a bizonyítékokon alapuló életmódbeli beavatkozások alkalmazására fókuszál, melyek magukban foglalják a fizikai aktivitást, a táplálkozást, a stresszkezelést, a regeneráló alvást, a káros anyagok kerülését és a társadalmi kapcsolatok erősítését a betegségek megelőzésében és kezelésében. Az életmódorvoslás tudományos alapjai ezen a hatpilléres, bizonyítékokkal alátámasztott keretrendszeren nyugszanak.(16)

Az egyéni viselkedési kockázati tényezők és egészségmagatartás ismerete és értékelése  elengedhetetlen a sikeres életmódorvosi beavatkozásokhoz. Több validált kérdőív áll rendelkezésünkre, melyek alkalmasak a kiindulási pont, a változások és kockázati tényezők felmérésére.  

Számos eszköz külön foglalkozik az egyes módosítható tényezők vizsgálatával. A táplálkozási szokások felmérésében kiemelhető a Mini-EAT(14) vagy a HeartDiet kérdőív.(9)  A fizikai aktivitás felmérésére és értékelésére elfogadott az IPAQ rövidített változata(12), a szorongás és depresszió szűrésében pedig az ultrarövid Patient Health Questionnaire 4 emelhető ki.(13) Komplex, több szempont alapján értékelő eszköz az amerikai Life Essential 8, mely a kardiovaszkuláris egészséget  négy egészségmagatartási és négy egészségügyi faktorral (dohányzás, diéta, alvás, testmozgás, vérnyomás, vércukor érték,  BMI, lipidprofil) határozza meg és értékeli. (7) A Life Crucial 12 ezt kiegészítette a mentális jólét vizsgálatával. (8)

Pangalangan és munkatársai nevéhez egy mind a hat életmódorvosi pillére terjedő skála kidolgozása kötődik. A Lifestyle Medicine Health Behavior Scale (LMHB) kérdőívben mind a hat pillérre vonatkozó kérdések szerepelnek. 

Magyarországon a KSH adatai szerint 2020-ban a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a daganatok következnek. E két haláloki csoport az összes halálozás közel 70%-át teszi ki. A háziorvosok morbiditási jelentései alapján a magasvérnyomás-betegség 2001 óta 80%-kal nőtt, az ischaemiás szívbetegség előfordulása pedig 71%-kal. (5) A diabetes mellitus megbetegedési gyakorisága 2,4-szeresére emelkedett a felnőtt népességben. A HUN-CANCER EPI országos vizsgálata szerint, bár az életkorral standardizált előfordulási arányok 2018-ban sokkal alacsonyabbak voltak, mint ahogy korábban becsülték, ám a standardizált incidencia a daganatos megbetegedés tekintetében így is magasabb volt, mint az EU átlaga. (15) A születéskor várható átlagos élettartam átlagosan 4,8 évvel marad el  az EU 27 tagállamaihoz képest.

Az egyéni egészségügyi előnyökön túl társadalmi-gazdasági szempontból is elengedhetetlen a magyar lakosság krónikus betegségre ható viselkedési kockázati tényezőinek felmérése, valamint az intervenciós pontok ismerete. Mindehhez elengedhetetlen egy egyénileg könnyen és gyorsan kitölthető kérdőiv, mely megbízhatóan és reprodukálhatóan méri az egészségmagatartást a felnőtt lakosság körében. A MOTE kutatócsoportjának célja a fentieknek mind megfelelő, Pangalangat és mtsai. által kidolgozott egészségskála magyarra fordítása és nyelvi validálása. A szerzők 2024-es kutatása alapján a kérdőív az amerikai népesség körében kellő érvényességgel és megbízhatósággal rendelkezik az egészségmagatartás mérésére a felnőtt mintában. (4) A kérdőív formája és tömörsége a várakozásaink szerint lehetővé fogja tenni a klinikai gyakorlatban történő rendszeres használatát.

Előzetes tesztek során a 9 szociodemográfiai és antropometriai adatokat rögzítő, valamint az LMHB skála 25 kérdéses magyar fordításából összeálló kérdőívünk kitöltése körülbelül tizenöt percet vesz igénybe. Bízunk benne, hogy az életmódorvosi kérdőív validálásával egy olyan eszközt adunk a magyar életmódorvosok (és a felnőtt lakosság)  kezébe, mely alkalmas lesz rutinszerű használatra, megkönnyítve a hat pillér  egészségmagatartási problémáinak felismerését.

Köszönjük, ha az alábbi linken elérhető kérdőív kitöltésével segíted munkánkat!

Dr. Szabó Zsófia, Benkő Erzsébet, Dr. Hargittay Csenge, Dr. Ilyés Kinga, Dr. Kővári Eszter, Szeifert Noémi Mónika, Dr. Kovács Ágnes, Lovrics Anna

1. Forouzanfar, M. H., Afshin, A., Alexander, L. T., Biryukov, S., Brauer, M., Cercy, K., Charlson, F. J., Cohen, A. J., Dandona, L., Estep, K., Ferrari, A. J., Frostad, J. J., Fullman, N., Godwin, W. W., Griswold, M., Hay, S. I., Kyu, H. H., Larson, H. J., Lim, S. S., … Zhu, J. (2016). Global, regional, and national comparative risk assessment of 79 behavioural, environmental and occupational, and metabolic risks or clusters of risks, 1990–2015: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2015. The Lancet, 388(10053), 1659–1724. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(16)31679-8
2. Global Burden of Disease Collaborative Network, Global Burden of Disease Study 2021 (GBD 2021) Results (2024, Institute for Health Metrics and Evaluation – IHME) https://vizhub.healthdata.org/gbd-results/
3. Ford, E. S., Bergmann, M. M., Kröger, J., Schienkiewitz, A., Weikert, C., & Boeing, H. (2009). Healthy living is the best revenge: findings from the European Prospective Investigation Into Cancer and Nutrition-Potsdam study. Archives of Internal Medicine, 169(15), 1355–1362. https://doi.org/10.1001/ARCHINTERNMED.2009.237
4. Pangalangan, J., Puma, J., Tollefson, M., & Frates, B. (2024). Development and Psychometric Evaluation of the Lifestyle Medicine Health Behavior Scale. American Journal of Lifestyle Medicine, 15598276241280208. https://doi.org/10.1177/15598276241280207
5. https://www.ksh.hu/ffi/1-17.html
6. Czapla, M., Juárez-Vela, R., Rozensztrauch, A., Karniej, P., Uchmanowicz, I., Santolalla-Arnedo, I., & Baska, A. (2021). Psychometric Properties and Cultural Adaptation of the Polish Version of the Healthy Lifestyle and Personal Control Questionnaire (HLPCQ). International Journal of Environmental Research and Public Health 2021, Vol. 18, Page 9190, 18(17), 9190. https://doi.org/10.3390/IJERPH18179190
7.  Lloyd-Jones, D. M., Allen, N. B., Anderson, C. A. M., Black, T., Brewer, L. C., Foraker, R. E., Grandner, M. A., Lavretsky, H., Perak, A. M., Sharma, G., & Rosamond, W. (2022). Life’s Essential 8: Updating and Enhancing the American Heart Association’s Construct of Cardiovascular Health: A Presidential Advisory from the American Heart Association. Circulation, 146(5), E18–E43. https://doi.org/10.1161/CIR.0000000000001078/SUPPL_FILE/LLOYD-JONES
8.  Gou, R., Gou, Y., Dou, D., medRxiv, G. L.-, & 2024, undefined. (n.d.). Life’s Crucial 12: Updating and Enhancing the Life’s Essential 8 of Cardiovascular Health: A proposal from NHANES. Medrxiv.Org. Retrieved March 8, 2025, from https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2024.05.08.24307090.abstract
9.  Laursen, U. B., Rosenkilde, L. B., Haugaard, A. M., Obel, T., Toft, U., Larsen, M. L., & Schmidt, E. B. (2018). Validation of the HeartDiet questionnaire. Danish Medical Journal, 65(11), 1–5. https://vbn.aau.dk/en/publications/validation-of-the-heartdiet-questionnaire
10.  Yeh, B.-I., & Kong, I. D. (2013). The Advent of Lifestyle Medicine. Journal of Lifestyle Medicine, 3(1), 1. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4390753/
11.  de Faria, R. R., de Siqueira, S. F., Haddad, F. A., Silva, G. del M., Spaggiari, C. V., & Filho, M. M. (2024). The Six Pillars of Lifestyle Medicine in Managing Noncommunicable Diseases – The Gaps in Current Guidelines. Arquivos Brasileiros de Cardiologia, 120(12). https://doi.org/10.36660/ABC.20230408
12.  Lee, P. H., Macfarlane, D. J., Lam, T. H., & Stewart, S. M. (2011). Validity of the international physical activity questionnaire short form (IPAQ-SF): A systematic review. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 8(1), 1–11. https://doi.org/10.1186/1479-5868-8-115/TABLES/4
13.  Stanhope, J. (2016). Patient Health Questionnaire-4. Occupational Medicine, 66(9), 760–761. https://doi.org/10.1093/OCCMED/KQW165
14.  Lara-Breitinger, K. M., Inojosa, J. R. M., Li, Z., Kunzova, S., Lerman, A., Kopecky, S. L., & Lopez-Jimenez, F. (2023). Validation of a Brief Dietary Questionnaire for Use in Clinical Practice: Mini-EAT (Eating Assessment Tool). Journal of the American Heart Association, 12(1), 25064. https://doi.org/10.1161/JAHA.121.025064/SUPPL_FILE/JAH37977-SUP-0001-SUPINFO.PDF
15.  Kiss, Z., Szabó, T. G., Polgár, C., Horváth, Z., Nagy, P., Fábián, I., Kovács, V., Surján, G., Barcza, Z., Kenessey, I., Wéber, A., Wittmann, I., Molnár, G. A., Gyöngyösi, E., Benedek, A., Karamousouli, E., Abonyi-Tóth, Z., Bertókné Tamás, R., Fürtős, D. V., … Vokó, Z. (2024). Revising cancer incidence in a Central European country: a Hungarian nationwide study between 2011–2019 based on a health insurance fund database. Frontiers in Oncology, 14, 1393132. https://doi.org/10.3389/FONC.2024.1393132/BIBTEX
16.  de Faria, R. R., de Siqueira, S. F., Haddad, F. A., Silva, G. del M., Spaggiari, C. V., & Filho, M. M. (2024). The Six Pillars of Lifestyle Medicine in Managing Noncommunicable Diseases – The Gaps in Current Guidelines. Arquivos Brasileiros de Cardiologia, 120(12). https://doi.org/10.36660/ABC.20230408