A stressz hozzátartozik a mindennapi életünkhöz, teljesen nem tudjuk kiküszöbölni, viszont megtanulhatjuk hatékonyan kezelni és pozitív energiává alakítani. Az eustressz (egészséges szintű stressz) segít a fejlődésünkben és a céljaink elérésében, ebben a zónában tudunk optimális teljesítményt nyújtani, míg a distressz (kóros mértékű stressz) gátolja a teljesítményünket, cselekvésképtelenné tehet és hosszú távon megbetegíthet, különböző szomatikus és pszichés megbetegedések kialakulásához vezethet.
Kicsivel több, mint egy éve, 2022. szeptemberében Londonban jártam a Brit Életmódorvosi Társaság éves konferenciáján, a MOTE elnökével Dr. Szentgyörgyi Barbarával együtt. Nagyon inspiráltan érkeztem haza, ebből született is egy blogcikk. Nagy örömmel írok egy újabb beszámolót, ugyanis a lelkesedésünk átragadt az egész vezetőségre és 2023-ban megálmodtuk, megterveztük és meg is valósítottuk a MOTE I. kongresszusát – Az egészség szabadság mottóval! Érzékeltük, hogy hazai szinten egyre nagyobb az érdeklődés az életmódorvoslás iránt, ugyanis egyre több megkeresést kaptunk az IBLM vizsgázási lehetőségekről.
Az egészségesebb élet érdekében eltervezzük, hogy változtatunk. Még azt is eldöntjük, hogy életmódot váltunk. Eddig megvolnánk, nagyszerű. Aztán meg felmerül a kérdés, hogy rendben, de hogyan is kezdjünk hozzá.
A szénhidrátokat korunk embere hajlamos az egyik fő ellenségének tekinteni. Nem eszünk tésztát és kenyeret, ha fogyni szeretnénk, és ezt a tápanyagot korlátozzák étrendjükben a cukorbetegek is. Népszerűek az alacsony szénhidrát tartalmú étrendek testépítők körében is, és sokan az egészségtudatosság jegyében igyekeznek mérsékelni a szénhidrátból származó kalóriáik számát. De honnan is fakad ez a gondolat, és mennyi valóságalapja van?
Mindig nagy öröm számunkra, amikor olyan magyar nyelvű könyv jelenik meg a piacon, amit jó szívvel ajánlhatunk az életmódváltás iránt érdeklődőknek.
Az elmúlt két év tapasztalatgyűjtéssel, egymás megismerésével és a kezdeti fontos lépésekkel telt. Elindítottuk a honlapunkat, melyen rendszeresen új cikkek jelennek meg, webináriumot folytatunk és bővülnek a tagi tartalmak, rendeztünk egy online szemináriumot, tartottunk egy előadás sorozatot a háziorvos rezidensek számára, megszerveztük az első Séta az orvossal – MOTE pikniket, bővült a tagság, nőtt a nemzetközi életmódorvostani szakvizsgát teljesítettek száma, kerestük-kutattuk az életmódorvoslásról szóló kéziratunk kiadásának lehetőségeit, pályáztunk, előadtunk, terveztünk, és most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol az első – életmód vizsgával egybekötött – kongresszusunkat állítjuk össze.
Ez a cikk azoknak szól, akik szeretnének elköteleződni az életmódváltás mellett, talán már ki is próbáltak új recepteket, de úgy érzik, túl sok az új információ hirtelen, és bizonytalanok abban, hogy hogyan is kéne nekikezdeni a változtatásnak. Amiről írok, az egy lehetséges út, nem mondom, hogy ez a legjobb, azt pedig főleg nem, hogy ez az egyetlen, de azt igen, hogy járható út.
Dan Buettner The Blue Zones című könyve egyike volt az első könyveknek, amiket az életmódorvoslás kapcsán olvastam. Amolyan game changerként tartom számon: alapjaiban változtatta meg az idős korról alkotott véleményemet és segített felismerni hogy itt, a fejlett nyugaton megadatott éveim minőségét, miként tudom legjobban optimalizálni.
A teljes értékű, dominánsan növényi alapú étrend jótékony hatásairól egyre több tudományos írás lát napvilágot. Különböző szervrendszerekről és az egészségünk újabb és újabb aspektusairól derül ki, hogy táplálkozással befolyásolhatók. Ilyen az endokrin vagyis hormonális rendszer is.
A gyermekek táplálása központi kérdés minden szülő életében. Számos ajánlás, közkeletű hiedelem és családi szokás útvesztőjében kell eligazodniuk. A gyermekek korai táplálása erőteljesen meghatározza fejlődésüket és a hosszútávú egészségüket is, így kiemelten fontos már az elejétől odafigyelni erre. A kora gyermekkorban megtanult minta később is jó alapot szolgáltat a felnövő fiatal számára.
