Függőségek

A függő személyek legnagyobb hányada az alkohol és a cigaretta rabja. A függőségek közös eleme többnyire a menekülés motívuma, és ezen a nyomon visszafelé indulva kell keresni a gyógyulást. Ha őszintén, nagyon mélyen magunkba nézünk, kiderül, hogy szinte mindenkinek megvannak a maga függőségei. A függőségeink gyakorlatilag a “rejtett örömforrásaink” és egyúttal önámításaink is az „ennyi nekem is jár” attitűd fenntartásához.

Nem véletlenül az életmódorvoslás egyik fő pillére, ugyanis nem lehet megkerülni. A függőségek a legmélyebben gyökerező, legnehezebben kezelhető, nagyon mély, tudatalatti berögződések, amelyeket alapjaiban kell(ene) átállítani. De miért is beszélünk erről ennyit? Hiszen mindenki tudja, hogy ártalmas dolgokról van szó, – mégis sokan érintettek. Nem az a célunk, hogy bűntudatot keltsünk, sokkal inkább a tudatos gondolkodást szeretnénk előmozdítani. Mindig tudatosnak lenni azonban nagyon fárasztó, ezért jó, ha olyan szokásokat alakítunk ki, amelyek nem egészségkárosítók és teret hagynak a minket építő tevékenységeknek, időtöltéseknek. Az életmódorvostan módszereivel és eszköztárával ezen egészséges szokások kialakításában és rutinná tételében szeretnénk segíteni. 

Pontosan milyen függőségek is vannak? A dohányzás, az alkohol, a cukor, a munka, a kütyük, az internet, a játék… minden, ami a tudatos döntéseink feletti kontroll elvesztésével jár. A munkamániások nem feltétlenül boldogtalanok, hiszen az okoz nekik örömet, hogy céljuk van és munkájuk értékes. Akkor van probléma, ha olyan viselkedési motívumokat vesznek fel, amelyek miatt szenved a környezetük és ők maguk nincsenek egyensúlyban. Közös emberi vonásunk, hogy hajlamosak vagyunk túlzásba esni, a függőségeink pont ezt támasztják alá. Érdekes megfigyelés, hogy az állatok soha nem eszik betegre magukat, nem edzik fáradásos sérülésig magukat, alkohol- és nikotinhatás nélkül is boldogok. A sok közül az egyik legnagyobb probléma, hogy a függés megbéklyóz, a döntéseinket tudat alatt ez alá rendelve hozzuk meg.

Egészségügyi szervezetként fontosnak tartjuk hangsúlyozni,  hogy az egészségügyi ellátó rendszerre a legnagyobb terhet a dohányzás és az alkoholhasználati zavarból fakadó betegségek és szövődmények okozzák. Társadalmi szinten pedig a kiesett munkaórák okozta többlet kiadások jelentenek problémát. 

Dohányzás

A nyugati társadalmakban a megelőzhető megbetegedések vezető oka a dohányzás. Évente világszinten 8 millió halál köthető a dohányzáshoz. Szoros a verseny az elhízással. Ezen tények alól Magyarország sem kivétel. Hazai adatokat tekintve a lakosság közel fele érintett (aktív vagy passzív dohányzás). A fiatalok körében, -főleg az e-cigaretta népszerűsége miatt- emelkedő a tendencia, ami aggodalomra ad okot, hiszen újra normalizálja a dohányzást. Az e-cigarettákról – függetlenül attól, hogy nikotin vagy nem nikotintartalmú – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-ben egyértelmű állásfoglalást adott ki: nem biztonságosak, egészségkárosítók és nem javasoltak dohányzás leszoktatásra.  Hosszútávú hatásaik még mindig ismeretlenek, de egyre több bizonyíték szól ellenük. Törvényi szinten szabályozásuk hiányos.

Tény, hogy a dohányosok 10 évvel rövidebb ideig élnek. Az is ismert, hogy a dohányos környezetben gyakoribbak és elhúzódóbbak a felső légúti megbetegedések, különösen a gyermekek vannak fokozott veszélynek kitéve. A dohányzást mint elsődleges oki tényezőt rengeteg krónikus betegséggel kötötték össze, köztük a tüdőbetegséggel, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel (30-40%-kal magasabb az előfordulás), valamint több mint 40  típusú rákkal. 

Honnan tudjuk, hogy nikotinfüggőséggel állunk szemben? A megvonási tünetek egyértelmű jelei a függőségnek: pl. muszáj rágyújtani, hogy megnyugodjunk vagy a kávé csak cigarettával esik jól, ha reggel a rágyújtás az első gondolat, vagy, ha a dohányzás automatizmussá válik. 

Feltételezzük, hogy akik ezen sorokat olvassák a változtatás, fejlődés, informálódás reményében vannak itt. Nekik különösen szeretnénk segíteni. Legyen szó akár dohányzó, vagy nem dohányzó, szakmabeli vagy laikus érdeklődőről. Jó hírünk, hogy habár a változtatás sosem könnyű, mégis lehetséges! Függőség esetén először a felismerés, majd tudatosítás, nevén nevezés és utána az elköteleződés, azaz a motiváció kialakítása és fenntartása a cél. A leszokás egy folyamat és szakirodalmi adatok alapján akkor a leghatékonyabb, ha szakember segítségével történik. Nagyon fontos emellett a közvetlen környezet támogatása. Hiszen családtagjaink, barátaink, kollégáink vannak fizikailag mellettünk és ők segíthetnek ellenállni a nehezebb pillanatokban. Ezen kívül leszoktató programhoz való csatlakozás is nagyban hozzájárulhat a leszokás sikerességéhez (pl. információáramlás, sorstársak megismerése, motiváló történetek). Bizonyított, hogy a leghatékonyabb módszer a gyógyszeres terápia és a viselkedésterápia (akár egyénileg, akár csoportosan) kombinációja. Az életmódorvostannak ez az egyetlen pillére, ahol akár elsővonalbeli kezelésként indikálunk gyógyszert. A legenyhébb esetben a konzultáció is elég lehet (pl. kismamák, napi 10 szálnál kevesebbet szívók), a komplexebb fizikai függő esetekben szükség van gyógyszerre is – lehet kombináltan rövid és hosszú távú nikotinpótló terápia (cukorka/rágó + tapasz), illetve nikotinmentes terápia, mely kiválóan hat a nikotinreceptorok szintjén (vareniklin).

A cigaretta letételét követően némely egészségügyi pozitívum már nagyon hamar megmutatkozik: gyakorlatilag azonnal 50%-kal csökken a szívinfarktus rizikója, 1 évvel a leszokás után 50%-ra csökken a szívbetegség kialakulása, 2-5 év után a stroke rizikó gyakorlatilag megegyezik a nemdohányzókéval és 10 évvel a leszokás után a tüdőrák kialakulásának  50%-kal kisebb. Minél korábban szokunk le, annál több minőségi életévet nyerhetünk.

Ha úgy érzed, nem vagy elég motivált, vagy nem tudod, hogyan kérdezz és szeretnél róla többet olvasni, javasoljuk, olvasd el könyv- és linkajánlónkat a témában.

Alkohol

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai riasztóak: világszinten évente több mint 3 millió megelőzhető halál köthető az alkoholfogyasztáshoz. Magyarország – a borok és házi pálinkák országa – különösen élen jár az alkoholfogyasztásban. Minden korosztályban népszerű (a férfiak gyakrabban érintettek), könnyű hozzáférni és a szocializációnk szerves része. Az alkoholhasználathoz köthető rengeteg elkerülhető sérülés, baleset, szív- és érrendszeri, valamint májbetegség, rákos megbetegedés, mentális betegség és elbutulás. Fogyasztása  általában stressz- vagy hangulatoldásnak indul, később a hozzászokás miatt ugyanazt a várt hatást már csak úgy lehet elérni, ha megnöveljük a mennyiséget.

Az utóbbi években felismerésre került, hogy spektrumzavarról van szó, továbbá, mivel az alkoholista/alkoholizmus kifejezés megbélyegző, ezért jelenleg egységesen az alkoholhasználati zavart (AUD – Alcohol Use Disorder) használjuk. A fogyasztás, a függőség és a következmények mértékét az AUDIT kérdőív méri. Az  enyhe-, kockázatos- és súlyos ivókat valamint az ún. „rohamivókat” az ivási mintázat alapján különböztetjük meg, amit két kérdéssel lehet felmérni: “Mit iszol?” és “Mennyit iszol?” A rohamivás inkább a fiatalokra jellemző, azaz két órán belül elérnek egy bizonyos véralkoholszintet, havonta ismétlődően.

A gyakori másnaposság, fizikai tünetek, romló szociális háló, munkateljesítmény csökkenés, törvényi szankciók (pl. baleset okozása – jogosítványt elveszik) mind intő jel, hogy baj van. Már kialakult szervi károsodásra utal az alkoholos zsírmáj, a tápcsatorna irritáció, idegrendszeri leépülés, elbutulás, hasnyálmirigy gyulladás, vitaminhiányos állapotok, amelyek akár visszafordíthatatlan károsodáshoz vezethetnek. Bizonyos daganatos megbetegedések gyakrabban fordulnak elő, valamint a magzati károsodást is említeni kell. Az alkoholmegvonási tünetegyüttes, a delirium tremens egy nagyon súlyos klinikai állapot, mely azonnali kórházi kezelést igényel.

Mit tehetünk, hogy ha látjuk, hogy egy ismerősünknek vagy saját magunknak problémája van az alkohollal? Tudjuk, hogy nincs “biztonságos” alsó határ, tehát legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk. Ha mégis valaki úgy dönt, hogy iszik, akkor érdemes ismerni a WHO fogyasztásra vonatkozó ajánlását:

Felnőtt férfiaknak napi maximum 2 standard ital az ajánlott mennyiség, felnőtt nőknek pedig napi maximum 1 standard ital – legalább heti 2 nap szünettel. Várandósság és szoptatás alatt fontos, hogy a kismama kerülje az alkoholfogyasztást, mert az hátráltatja a magzat/gyermek fejlődését. Amennyiben a javasolt megengedett szinten belül vagyunk, akkor nagy valószínűséggel  nem történik baj. Mindig legyünk azonban éberek, hiszen az egyéni reakciók eltérhetnek. Vannak olyanok, akiknek már minimális mennyiségű alkohol fogyasztása is hozzájárul olyan betegségek kialakulásához, amire genetikailag hajlamuk van, pl. áteresztőbél szindrómához, és ezáltal különféle autoimmun folyamatok beindulásához.

Ha a maximálisan elfogadható szint fölött vagyunk, akkor már mindenképpen szükséges a beavatkozás. Hasonlóan a dohányzásnál, itt is van lehetőség a leszokásra. A leghatékonyabb módszer a gyógyszeres- és viselkedésterápia kombinációja, melyre hazánkban is van lehetőség.

Ma már egyre többen vállalják fel, hogy a túlzott alkoholfogyasztás következtében problémájuk van. Reméljük, hogy a nyílt kommunikációnak köszönhetően egyre kevesebben fogják magukat megbélyegezve érezni. Hasonlóan a dohányzáshoz a szakmai segítség mellett itt is nagyon fontos a család és a tágabb szociális háló támogatása.

Nekünk is feladatunk, hogy ne hagyjuk magukra ezeket az embereket, lehetőségük nyíljon változni, megküzdést tanulni. Ennek az oldalnak a tartalmi keretei sajnos nem teszik lehetővé, hogy részletekbe menően írjunk a függőségek pszichológiai hátteréről vagy gyógyítási lehetőségeiről. Viszont, amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet és szeretnél még többet tudni, látogasd meg a könyv- és linkajánlót.

Leszokásban pedig az infografikán található linkek vezetnek segítséghez.

Felhasznált irodalom: