A japán kultúrából származó shinrin-yoku, vagyis „erdőfürdőzés” fogalma az 1980-as években jelent meg Japánban, válaszként a modern életmóddal járó fokozódó stresszre és urbanizációra. Lényege, hogy tudatosan kapcsolódunk a természethez mind az öt érzékszervünkön keresztül: látjuk az erdő színeit és formáit, halljuk a természet hangjait, érezzük az illatokat, tapintjuk a növényeket, valamint akár az ízek révén is közelebb kerülünk a természethez. Az erdő levegőjében található illékony növényi anyagok, például a phytoncidok, az alfa-pinén és a limonén, szintén fontos szerepet játszanak a biológiai hatások kialakulásában.
A krónikus, nem fertőző betegségek – különösen a cardiovascularis betegségek, a 2-es típusú diabetes mellitus és az obesitas – kialakulásában és progressziójában meghatározó szerepet játszanak az életmódbeli tényezők. A legfrissebb epidemiológiai adatok alapján a globális halálozás döntő hányada olyan kockázati faktorokhoz köthető, mint a helytelen táplálkozás, a fizikai inaktivitás, az alváshiány, a krónikus stressz és a szerhasználat [1,2]. Ennek ellenére az életmód-intervenciók integrációja a mindennapi klinikai gyakorlatba gyakran fragmentált és nem strukturált.
Egy orvos útja a belső stabilitás, a tudatos teremtés felé: Körülbelül húsz éve foglalkoztat az életmód és az (egészség)tudatosság kérdése. Ez alatt a húsz év alatt hosszú utat jártam be és járom az utat jelenleg is, hiszen a fejlődés örök, soha nem vagyunk “készen”, a fejlődés maga az élet.
A rák kialakulása multifaktoriális folyamat, ahol genetikai tényezők mellett jelentős szerepet játszanak a módosítható életmód-tényezők (pl. étrend, testmozgás, dohányzás, stressz, testsúly és a környezeti ártalmak). A kutatások szerint a rákos megbetegedések legalább 30-40 %-a megelőzhető lenne életmód-változtatással és szűrési programokkal1.
Az orvostudomány elmúlt két évtizedének egyik mérföldköve az a felismerés volt, hogy a szervezet immunrendszere – és ezen belül a gyulladásos folyamatok – nem csupán specifikus kórképekben játszanak szerepet, hanem a népbetegségek szinte teljes spektrumában.
A Lifestyle Medicine Global Alliance (LMGA) közösségéhez tartozni kiváltság. Immár harmadik alkalommal kapott a MOTE meghívást erre a fantasztikus eseményre. 2024-ben volt az első találkozónk Katarban, akkor született meg a Doha-i nyilatkozat, tavaly Phuket-ben gyűltek össze az LMGA közösségéhez tartozó életmódorvosi társaságok vezetői. Idén Isztambulban a Török Életmódorvosi Társaság vendégei voltunk, az eseményt egy szimpóziummal zártuk a Birhuni Egyetemen.
Minden év február 4-én emlékezünk meg a Rákellenes Világnapról (World Cancer Day). A kezdeményezést 2000-ben indította útjára a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) a párizsi Paris Charter elfogadásával, azzal a céllal, hogy világszerte növelje az emberek tudatosságát a daganatos betegségek megelőzéséről, korai felismeréséről, kezeléséről, valamint a betegek társadalmi és lelki támogatásáról.
Szeifert Noémi klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és sportpszichológus az Orvosi Hetilapban azonos címmel társszerzőként megjelent cikke hiánypótló a testmozgás és a várandósság összefüggéseinek tekintetében.
A karácsony az év egyik legszebb, mégis legintenzívebb időszaka. A találkozások, az érzelmek, az emlékek, a készülődés és a bőség egyszerre tudnak örömöt adni és nyomást gyakorolni ránk. Ilyenkor gyakran háttérbe szorul a saját jóllétünk, pedig épp ez az az időszak, amikor a legtöbbet tehetünk a hosszú távú egészségünkért.
A Health 2.0 konferenciasorozat kivételes fórumot kínál az egészségügyi ágazat
szereplőinek, hogy digitális fejlődésről, lehetőségeiről és kihívásairól értesüljenek,
egyeztessenek. A mostani 10. alkalomnak 2025. október 30-án a Richter adott
otthont és témát: a női egészség kérdései kapták a fő hangsúlyt. Vajon miben és
hogyan segíthet a mesterséges intelligencia?
