Alicante Tudományos Szimpózium – beszámoló

A barátságos tengerparti városkában október elején tartották meg az első Spanyol Életmódorvosi Szimpóziumot. Ahogy a köszöntő beszédben is elhangzott, az elnevezés szándékosan nem “konferencia” volt, hiszen a szervezők – a brit és a spanyol életmódorvosi társaságok vezetői – azt szerették volna, ha ez az esemény egy élénk eszmecserévé válna.

Nos, ezt a célt tökéletesen elérték. Összehasonlítva a 2 héttel korábbi BSLM-kongresszussal, mely 1000-nél több résztvevővel, párhuzamos szekciókkal, valamint egyidőben zajló számos választható kiscsoportos előadással és foglalkozásokkal zajlott, a létszám itt lényegesen kisebb volt, de így is nagyon nemzetközi lett a paletta: majdnem 20 ország nagyjából 40 képviselője vett részt. A kapcsolódások és beszélgetések tették valóban élővé ezt a rendezvényt, a kiváló tudományos előadásokat követően 3x 20 perc után a szokványosnál lényegesen hosszabb időt, fél órát hagytak a kérdésekre és hozzászólásokra, ahol a legtöbb esetben rengeteg felszólaló és kérdező jelentkezett. Ezután pedig hosszú szüneteket is beiktattak, ahol friss mediterrán gyümölcsök bőséges választéka és széles tea-kávé és növényi tej kínálat mellett lehetett tovább folytatni a beszélgetéseket. Az időkereteket pedig nagyon jól tartották, így tényleg nagyon élvezhető volt a sok előadás és a viták.

Ausztráliától Amerikáig, Portugáliától Oroszországig számos helyről érkeztek az orvosok és más egészségügyi szakemberek, köztük pedig a Magyar Egészségmegőrzési- és Életmódorvostani Társaság (MOTE) is képviseltette magát.

A három nap alatt számos téma szóbakerült, a gyermekkortól az egészséges idősödésig, a környezeti tényezőktől az egészségügyi ismerethiányig és egyenlőtlenségig. Felvázoltak egy körképet a különböző európai országokban zajló életmódorvosi mozgalomról, a várható technológiai és tudományos fejlődésről, az életmódorvoslás lehetőségeiről és kihívásairól.

Miért van egyáltalán szükségünk az életmódorvoslásra? A nem-fertőző betegségek széles körben elterjedtek, járványszerű többek között az életmóddal összefüggő szív-érrendszeri,  daganatos és cukorbetegség terjedése, csak hogy néhány példát emeljek ki. Ezekről mind volt előadás, részletesen kifejtve, hogyan tudjuk életmódorvoslással megelőzni, megállítani vagy akár vissza is fordítani ezeket. A hat pillér közül kiemelten az étrendet, az alvás és a társas kapcsolatok szerepét részletezték.

Élénk vita alakult ki a mediterrán életmód egyes aspektusai körül, az ugyanis egyértelmű, hogy a például Spanyol- és Görögország egyes részein tapasztalható magas várható élettartam – mely nagyjából 10 évvel a magyaroké fölött van – nagyban köszönhető az erős társas kapcsolatoknak és a nagyrészt növényekre alapozó hagyományos étrendnek. Bár a magas zsírtartalom, hiába jó minőségű olivaolaj, vitatható. A sziesztáról is már megoszlottak a vélemények, egy előadó és több hozzászóló szerint a napközbeni ajánlott 10-20 perc szundikálás helyett a gyakorlatban sokan inkább túl hosszú pihenőket tartanak, és késő estig kitolódik az ébrenlét. Gyakori, hogy alsótagozatos gyerekek számára este 8-kor kezdődik az edzés és – nyilván eredetileg a hőség miatt – sok más társas tevékenység is a késői órákra tolódik. Ezáltal gyakran sérül a cirkadián ritmus, nem jut elég idő a pihentető éjjeli alvásra, mely különösen a fejlődő gyermek idegrendszerének káros, de minden életkorban kockázatos.

Azt is tudjuk, hogy nincs biztonságos mennyiségű alkohol, tehát az, még ha mérsékelt is, és csak vörösbort fogyasztanak szociális eseményeken, szintén egészségi kockázatot jelent. Egy hozzászóló orvos, aki borszakértőként is dolgozott évekig, kiemelte, hogy az embereknek többnyire nincsen helyes elképzelése a “kevés” vörösborról. Általában sokkal több kerül a poharakba, mint az a bizonyos egy egység, aminek a szív-érrendszeri pozitív hatásait egyesek szeretik hangsúlyozni. Ez lenne az a mennyiség, amikor még a rezveratrol nevű fitonutriens ellensúlyozza az alkohol káros hatásait. Az Európai Népegészségügyi Szövetség előadója is kiemelte, nincs biztonságos mértékű alkoholfogyasztás, az ajánlott ideális cél a nulla (ahogy ez már a dohányzás kapcsán mindenki számára egyértelmű). A vörösbor szív-érrendszeri pozitív hatásait inkább szőlő formájában érdemes élvezni, a teljes gyümölcs ugyanis sokkal több rezveratrolt és más antioxidánst is tartalmaz, mint a feldolgozott bor, valamint vitaminokat, rostokat, mindezt az alkohol bármely káros hatása nélkül.

A növényi alapú étkezés lehetősége biztosított volt, gerincét itt a kávészüneti ellátmány széles helyi szezonális gyümölcs kínálata adta. A három nap alatt egyszer volt egy nagyobb ebéd (a program időbeosztásából adódóan), ahol svédasztalról lehetett teljes gabonákból, hüvelyesekkel dúsított friss salátákból és párolt zöldségekből választani. Még leves és magvak is voltak.

Valamint itt is volt lehetőség gálavacsorán részt venni, ahol a véletlenszerű ültetésrend miatt további kollégákkal is tudtunk kapcsolódni, akikkel addig nem sodródtunk egymás mellé. 

Reméljük, jövőre is lesz hasonló szimpózium, melyet szeretettel ajánlunk mindenkinek, aki érdeklődik az életmódorvoslás iránt, és szűkebb, baráti légkörben tanulna és beszélgetne róla. A hozzánk hasonlóan elhivatott, de nálunk tapasztaltabb kollégák beszámolói valódi inspirációval szolgálnak, megerősítéssel, hogy jó úton járunk, és az előttünk haladóktól számos segítséget kaphatunk a saját fejlődésünkhöz és a hazai mozgalom fellendítéséhez.

Ami pedig az egészségünk és életminőségünk legfőbb meghatározója és egyúttal feledhetetlen élménnyé teszi ezeket a rendezvényeket, az a valódi emberi kapcsolódás, a közösséghez tartozás érzése, amit itt átélhetett minden résztvevő. A csodás tengerparti környezetről nem is beszélve, ami rengeteg mozgásra és relaxációra adott lehetőséget.

A két egymást követő rendezvény rengeteg ötlettel és tanulsággal is szolgált, így biztosak lehetünk benne, hogy a következő MOTE-kongresszus is kiemelkedő lesz. Folytatjuk!