Blog

Endometriózis és táplálkozás kapcsolata

Szerző: dr. Vincze Réka, általános orvos, IBLM képesített életmódorvos

Fő tudnivalók (1)

  • Az endometriózis a reproduktív korú nők és lányok mintegy 10%-át (190 millió nőt) érinti világszerte a WHO-adatai szerint. Észak-Amerikában, Ausztráliában és Európában ∼1-5% az előfordulása a reproduktív korú nők körében. 
  • Krónikus betegségről van szó, amely súlyos, az életet befolyásoló fájdalommal jár a menstruáció, a szexuális együttlét, a széklet- és/vagy vizeletürítés során, többek között krónikus kismedencei fájdalommal, hasi puffadással, hányingerrel, fáradtsággal, és néha depresszióval, szorongással és meddőséggel jár együtt. 
  • Az endometriózisnak jelenleg nincs ismert gyógymódja, és a kezelés általában a tünetek mérséklésére irányul.

“A műtét gyakran egy ismétlendő eljárásnak számít.” 

Bevezetés

Az endometriózisra jellemző a méhnyálkahártyán kívüli endometriális szövetek jelenléte, jellemzően a méh külső felszínén, a petefészkeken, a petevezetékeken, a hasfalon, esetleg a beleken és veséken. 

Formái

  1. superficialis (felületes) endometriózis, amely főként a kismedencei hashártyán található
  2. ovariális endometrioma, amely a petefészkeken található
  3. mély, infiltratív endometriózis, amely a végbél-vaginális szeptumtól, a húgyhólyagon át egészen akár a bélig megtalálható.
  4. ritkább esetekben a kismedencén kívül is találhatóak endometriális gócok

Mai tudásunk szerint a kezelési lehetőségek közé tartoznak (2): 

  1. a vény nélkül kapható gyógyszerek, melyek az akut fájdalom csökkentésére használhatók 
  2. a hormontartalmú készítmények
  3. súlyosabb esetekben laparoszkópos kimetszési vagy ablációs eljárások, valamint  a hysterectomia (méheltávolító műtét, melyet általában már nem reproduktív korú nők esetében végeznek). 
  4. a megfelelő táplálkozási tanácsadás és a teljes értékű növényi étrend hasznos lehet az endometriózis és az általa okozott fájdalom megelőzésében és kezelésében.   

Az endometriózis akár az első menstruációtól egészen a menopauzáig jelentkezhet fájdalmas tünetek kíséretében.

Diagnózis

A klinikai kép (menstruációs tünetek és a krónikus kismedencei fájdalom)  fontos szerepet játszik a diagnózisalkotásban. Az endometriózis gyakran más betegségeket utánzó tünetekkel járhat együtt, ami nem könnyíti meg a diagnosztikai eljárást. A petefészek-endometrióma, az összenövések és a mélyen infiltráló formái gyakran ultrahangvizsgálatot vagy mágneses rezonanciás képalkotást (MRI) igényelnek. A diagnózis megerősítésében gold standard-nak számít a szövettani mintavétel laparoszkópos beavatkozás keretében.

Terápia 

Konzervatív terápiaként a a) vény nélkül kapható gyógyszerek (mint például NSAID-gyógyszerek – ibuprofen, diclofenac) valamint a b) hormonterápiák (progesztinek, a kombinált orális fogamzásgátlók, a GnRH agonisták és antagonisták, a tesztoszteron analógok és az aromatáz gátlók)  jönnek szóba.

A probléma ezekkel a gyógyszerekkel, hogy a hormonmoduláló terápiák, mint például a GnRH-készítmények, amelyeket a petefészek működésének visszaszorítására használnak, nem ajánlottak terhes vagy teherbe esni kívánó betegek számára. Gyakori a kezelés abbahagyása a gyakran fellépő mellékhatások, például súlygyarapodás, hányinger, fejfájás, vazomotoros instabilitás (éjszakai izzadás és hőhullámok), csökkent libidó és hangulatváltozások miatt.

Egy keresztmetszeti vizsgálat becslése szerint (3) a betegek 60%-a a gyógyszeres kezeléstől függetlenül krónikus fájdalomról, valamint az életminőségre gyakorolt káros hatásokról számolt be. Egy 2017-es szisztematikus áttekintés szerint (4) a betegek legalább 10%-ánál nem csökkent a fájdalom a gyógyszeres kezelés ellenére, és a betegek 60%-a számolt be a kezelés abbahagyása után is fennálló fájdalomról.

A táplálkozás és az endometriózis kialakulásának kockázata, illetve a táplálkozási kezelések hatékonysága közötti kapcsolatra vonatkozó kutatások korántsem teljesek. Mindazonáltal számos tanulmány által alátámasztható a táplálkozási beavatkozások szerepe.

Étrendi zsír 

Több vizsgálat szerint az élelmiszerrel bevitt zsír minősége és mennyisége az endometriózist moduláló tényezőként azonosítható. Egy 2010-es prospektív vizsgálat megállapította, hogy a palmitinsav (főként húsból és tejtermékekből származó telített zsírsav) és a transzzsír (melyek természetes módon jelen vannak a tehén- és juhhúsban és -tejben) bevitele az endometriózis fokozott kockázatával járt együtt. Az állati eredetű zsírok azért is különösen érdekesek, mivel a magas fogyasztás összefüggésbe hozható más nőgyógyászati betegségekkel, mint például a petefészekrák kialakulásának magasabb kockázatával (5).

Omega-3 zsírsav szerepe

Érdekes tény, hogy a megfelelő mennyiségű omega-3 zsírsavat fogyasztó személyek esetében kisebb valószínűséggel (22%-kal) diagnosztizáltak endometriózist (6). Ezenkívül a magasabb transzzsírsavakat fogyasztó nők körében 48%-kal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak endometriózist. Továbbá fontos megemlíteni az omega-3/omega-6 indexet. Az omega-3-mal ellentétben az omega-6 erőteljes fogyasztása a szervezet gyulladásos folyamatait erősíti fel (7), arról nem is beszélve, hogy növeli a szervezetben az ösztrogén dominanciát (8), ami az endometriózis kialakulásában kardinális pont (9). Ezzel ellentétben az omega-3 antioxidáns hatással bír, ezért is nagyon fontos ennek a 2 esszenciális zsírsavnak az arányát 1:1-1:4 között tartani.

Húsfogyasztás

Két prospektív vizsgálat jelentős összefüggést mutatott ki a vörös húsfogyasztás (feldolgozatlan és feldolgozott) és az endometriózis kialakulásának kockázata között. A Nurses’ Health Study II kimutatta, hogy a napi két adagnál több vörös húst fogyasztó nőknél 56%-kal nagyobb volt az endometriózis kockázata, mint azoknál, akik hetente egy adagnál kevesebb vörös húst fogyasztottak (10). A vörös húsok fogyasztása összefüggésbe hozható a magasabb ösztradiol- és ösztron-szulfát-szintekkel, és ezáltal a magasabb koncentrációjú szteroid-szintekkel, valamint magasabb általános gyulladásmarker-szinttel. Továbbá a vörös hús fogyasztása elősegítheti a pro-inflammatorikus markerek erőteljesebb kifejeződését, amelyek a jelek szerint szerepet játszanak az endometriózis patogenezisében és progressziójában. 

Teljes értékű növényi alapú étrend

Ami miatt egy teljes értékű növényi alapú étrend (TÉNÉ) segítség lehet az endometriózisban (jelenlegi tudásunk szerint): 

  1. a TÉNÉ hozzájárul a szervezeten belüli gyulladás csökkentéshez, többek között a magas antioxidáns-tartalom miatt. 
  2. továbbá természetes módon csökkenthető a táplálékkal bevitt zsír, és növelhető a bevitt rostok mennyisége, ami csökkenti a keringő ösztrogén-koncentrációt. 

a teljes értékű növényi alapú élelmiszerek a mindenevő táplálkozáshoz képest nagyobb mennyiségű polifenolt tartalmaznak, amelyek bioaktív vegyületekké metabolizálódva csökkenthetik a gyulladást.

Premenstruációs-syndroma

Egy dysmenorrheával (menstruációval összefüggésbe hozható alhasi fájdalom (11) diagnosztizált nőkön végzett randomizált keresztmetszeti vizsgálatban kimutatták, hogy a zsírszegény TÉNÉ étrend növelte a nemi hormonokat megkötő globulin (SHBG) plazmakoncentrációját, ami csökkenti az ösztrogénaktivitást. A teljes értékű növényi étrend által mérséklődött a fájdalom súlyossága és időtartama is, és mérséklődtek a premenstruációs tünetek (pl.: mellfeszülés, rossz közérzet, hányinger, hányás, alhasi fájdalmak, kimerültség, ingerlékenység stb.).A 81 961 premenopauzában lévő nőt magában foglaló Nurses’ Health Study II megfigyelései arra mutattak rá, hogy az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása az endometriózis csökkent előfordulásával járnak együtt. A magas rosttartalmú gyümölcsök és zöldségek megnövekedett fogyasztása két független vizsgálatban is összefüggésbe hozható volt az endometriózis kialakulásának csökkent kockázatával.

Tengeri moszatok és algák 

A tengeri algáknak (seaweed) ösztrogénmoduláló tulajdonságai lehetnek. Egy kettős vak vizsgálat, amelyben egészséges posztmenopauzában lévő nőkön a tengeri alga hatásait vizsgálták, fordított dózis-válasz összefüggést talált a tengeri alga fogyasztása és a szérum ösztradiol koncentrációja között, azaz minél gyakoribb volt a tengeri alga fogyasztása, annál alacsonyabb volt a mérhető ösztradiol koncentráció, ami részben magyarázhatja a tengeri alga mellrák elleni védő hatását és a posztmenopauzában fellépő mellrák előfordulásának és halálozásának csökkenését (Japán). A tengeri alga a menopauza előtt álló nőknél is csökkentheti az ösztradiol-koncentrációt.

D-vitamin

A D-vitamin szerepet játszhat az endometriózis megelőzésében és kezelésében. Egy 2020-as metaanalízis szerint az alacsony D-vitaminszint összefüggésbe hozható az endometriózis diagnózisának fokozott kockázatával és a tünetek súlyosságának növekedésével. “A D-vitaminnak amellett, hogy fontos preventív szerepet játszik az endometriózis kialakulásában, nagyon fontos antioxidáns és gyulladáscsökkentő funkciója is van.”  Egy endometriózisban szenvedő nőkön végzett randomizált, placebo-kontrollált vizsgálatban 12 héten keresztül kéthetente 50 000 NE D-vitamin 1,12 ponttal csökkentette a kismedencei fájdalmat egy önbevallásos skálán. Emellett a magas érzékenységű C-reaktív fehérje (gyulladásos biomarker) csökkenésével és a teljes antioxidáns-kapacitás növekedésével járt együtt, ami arra utal, hogy nem csak antioxidáns, hanem gyulladáscsökkentő hatása is van. 

Antioxidánsok

A fiziológiás folyamatoknak és a környezeti tényezőknek való kitettség során az emberi szervezetben reaktív szabadgyökök keletkeznek, melyek oxidatív stresszt okozva gyakran sejtkárosodáshoz vagy -pusztuláshoz vezetnek, hozzájárulva a betegségek széles körének kialakulásához. Ezzel szemben az antioxidáns molekulák a szabad gyökök ellen hatnak, és endogén módon szintetizálódhatnak vagy exogén módon (élelmiszerrel) vihetők be a szervezetbe. Több kutatás is foglalkozott az antioxidáns-bevitel és a gyulladás endometriózisban betöltött szerepével. Egy 2009-es mexikói tanulmány arról számolt be (13), hogy az endometriózisban szenvedő nők 30%-kal kevesebb C-vitamint és 40%-kal kevesebb E-vitamint fogyasztottak, mint azok a nők, akiknek nem volt endometriózisuk.Egy későbbi randomizált kontrollvizsgálat (14) azt találta, hogy a C- és E-vitamin-kiegészítés a placebóval összehasonlítva jelentősen csökkentette az endometriózis tüneteit.

Gyakorlati tanácsok

Mint életmódorvos, azt tudom tanácsolni, hogy erre az 5 alapvető dologra figyeljünk nap mint nap, amivel rengeteget tehetünk (női) egészségünk érdekében: 

  1. Fogyasszunk naponta minimum 3-4 féle gyümölcsöt (ezek lehetőség szerint legyenek más-más színűek). Kezdetben lehet 1-2 fajta is, ha ezt már rutinszerűen fogyasztjuk (pl. már másfél hete), akkor beiktathatunk újabb és újabb fajtákat. Ezek a gyümölcsök legyenek lehetőleg idénygyümölcsök, és ne legyen túl hosszú a transzport útjuk. Ez télen lehet akár alma, fagyasztott bogyós gyümölcsök nyárról, kora ősszel füge és szilva, esetleg körtefélék, kökény. Endometriózis fennállása esetén kifejezetten protektív hatása lehet a narancssárga – sárga színű gyümölcsöknek és zöldségeknek egyaránt (15).
  2. Ami a zöldségféléket illeti: télen szintén kellő tudatossággal és körültekintéssel érdemes vásárolni. Lehetőleg olyan zöldségeket vegyünk, amik szintén idényzöldségek, hiszen ezeket nem kell télen is különféle növényvédő szerrel kezelni ahhoz, hogy ugyanolyan szép termése legyen az adott növénynek, mint akár a nyári hónapokban. Télen és ősszel a következő növények közül válogathatunk: sárgarépa, fekete retek, cékla, paszternák, krumplifajták, saláta, sütőtök, brokkoli, káposztafélék szintén jó választás lehetnek. Továbbá bátran nyúljunk különböző fermentált zöldségekhez, savanyú káposztához, fermentált hagymához, céklához és uborkához. Ezeknek különösen magas az antioxidáns és vitamin tartalma, ami kifejezetten jótékony hatású a napfényhiányos hónapokban. 
  3. Aszalt gyümölcsök – mértékkel természetesen, hiszen kifejezetten magas glikémiás indexű termékekről van szó, azonban itt tudnám javasolni a nem cukrozott aszalványokat, például aszalt szilva, mazsola, aszalt sárgabarack. 
  4. Magvak és diófélék. 
  5. Lehetőség szerint kerüljük az állati eredetű tejtermékeket.

Summa summarum

  • Az étrendi zsírok élelmiszerrel történő bevitelének csökkentése és az élelmi rostok fogyasztásának növelése bizonyítottan csökkenti a keringő ösztrogén-koncentrációt, ami az alapvetően ösztrogén-koncentráció függő endometriózisban szenvedő egyének számára potenciális előnyöket jelenthet.
  • A húsfogyasztás összefügg az endometriózis kialakulásának nagyobb kockázatával.
  • A növényi alapú étrend gyulladáscsökkentő tulajdonságai előnyösek lehetnek az endometriózisban szenvedő nők számára. 
  • Ezenkívül a tengeri alga ösztrogénmoduláló tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek jótékony hatással vannak a menopauza utáni nőkre, és potenciálisan csökkenthetik az ösztradiol-koncentrációt a menopauza előtt álló nőknél.
  • Továbbá a D-, C- és E-vitamin fogyasztása bizonyítottan csökkenti az endometriózis  okozta fájdalmat a megnövekedett antioxidáns kapacitáson keresztül.

További vizsgálatok, különösen randomizált klinikai vizsgálatok segíthetnek az étrend endometriózisban betöltött szerepének tisztázásában.

*Az NIH-AARP Diet and Health Study (NIH-AARP étrend és egészség tanulmány) megállapította, hogy a legmagasabb zsírbevitellel rendelkező résztvevőknél 28%-kal nagyobb volt a petefészekrák kockázata, mint a legalacsonyabb bevitelnél; csak az állati eredetű zsírok esetében volt szignifikáns pozitív korreláció. Az, hogy az állati eredetű zsírok hasonlóan befolyásolják-e az endometriózis kialakulásának kockázatát, egyelőre nem ismert.



Hivatkozások:

  1.  https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/endometriosis#:~:text=Key facts,age women and girls globally.
  2. Barnard ND, Holtz DN, Schmidt N, Kolipaka S, Hata E, Sutton M, Znayenko-Miller T, Hazen ND, Cobb C, Kahleova H. Nutrition in the prevention and treatment of endometriosis: A review. Front Nutr. 2023 Feb 17;10:1089891. doi: 10.3389/fnut.2023.1089891. PMID: 36875844; PMCID: PMC9983692.
  3. De Graaff AA, D’Hooghe TM, Dunselman GA, Dirksen CD, Hummelshoj L; WERF EndoCost Consortium; Simoens S. The significant effect of endometriosis on physical, mental and social wellbeing: results from an international cross-sectional survey. Hum Reprod. 2013 Oct;28(10):2677-85. doi: 10.1093/humrep/det284. Epub 2013 Jul 11. PMID: 23847114.
  4. Becker CM, Gattrell WT, Gude K, Singh SS. Reevaluating response and failure of medical treatment of endometriosis: a systematic review. Fertil Steril. 2017 Jul;108(1):125-136. doi: 10.1016/j.fertnstert.2017.05.004. PMID: 28668150; PMCID: PMC5494290.
  5. Blank MM, Wentzensen N, Murphy MA, Hollenbeck A, Park Y. Dietary fat intake and risk of ovarian cancer in the NIH-AARP Diet and Health Study. Br J Cancer. 2012 Jan 31;106(3):596-602. doi: 10.1038/bjc.2011.572. Epub 2012 Jan 5. PMID: 22223086; PMCID: PMC3273348.
  6. Missmer SA, Chavarro JE, Malspeis S, Bertone-Johnson ER, Hornstein MD, Spiegelman D, Barbieri RL, Willett WC, Hankinson SE. A prospective study of dietary fat consumption and endometriosis risk. Hum Reprod. 2010 Jun;25(6):1528-35. doi: 10.1093/humrep/deq044. Epub 2010 Mar 23. PMID: 20332166; PMCID: PMC2873173.
  7. Innes JK, Calder PC. Omega-6 fatty acids and inflammation. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 2018 May;132:41-48. doi: 10.1016/j.plefa.2018.03.004. Epub 2018 Mar 22. PMID: 29610056.
  8. Sushant K Kachhap, Prerna Dange, Soumendra Nath Ghosh, Effect of ω-6 polyunsaturated fatty acid (linoleic acid) on BRCA1 gene expression in MCF-7 cell line, Cancer Letters, Volume 154, Issue 2, 2000, Pages 115-120, ISSN 0304-3835, https://doi.org/10.1016/S0304-3835(00)00371-2
  9. Chantalat E, Valera MC, Vaysse C, Noirrit E, Rusidze M, Weyl A, Vergriete K, Buscail E, Lluel P, Fontaine C, Arnal JF, Lenfant F. Estrogen Receptors and Endometriosis. Int J Mol Sci. 2020 Apr 17;21(8):2815. doi: 10.3390/ijms21082815. PMID: 32316608; PMCID: PMC7215544.
  10. Yamamoto A, Harris HR, Vitonis AF, Chavarro JE, Missmer SA. A prospective cohort study of meat and fish consumption and endometriosis risk. Am J Obstet Gynecol. 2018 Aug;219(2):178.e1-178.e10. doi: 10.1016/j.ajog.2018.05.034. Epub 2018 Jun 2. PMID: 29870739; PMCID: PMC6066416.
  11.   Blank MM, Wentzensen N, Murphy MA, Hollenbeck A, Park Y. Dietary fat intake and risk of ovarian cancer in the NIH-AARP Diet and Health Study. Br J Cancer. 2012 Jan 31;106(3):596-602. doi: 10.1038/bjc.2011.572. Epub 2012 Jan 5. PMID: 22223086; PMCID: PMC3273348.
  12. Teas J, Hurley TG, Hebert JR, Franke AA, Sepkovic DW, Kurzer MS. Dietary seaweed modifies estrogen and phytoestrogen metabolism in healthy postmenopausal women. J Nutr. 2009 May;139(5):939-44. doi: 10.3945/jn.108.100834. Epub 2009 Mar 25. Erratum in: J Nutr. 2009 Sep;139(9):1779. PMID: 19321575.
  13. Mier-Cabrera J, Aburto-Soto T, Burrola-Méndez S, Jiménez-Zamudio L, Tolentino MC, Casanueva E, et al.. Women with endometriosis improved their peripheral antioxidant markers after the application of a high antioxidant diet. Reprod Biol Endocrinol. (2009) 7:54. 10.1186/1477-7827-7-54
  14. Mier-Cabrera J, Aburto-Soto T, Burrola-Méndez S, Jiménez-Zamudio L, Tolentino MC, Casanueva E, et al.. Women with endometriosis improved their peripheral antioxidant markers after the application of a high antioxidant diet. Reprod Biol Endocrinol. (2009) 7:54. 10.1186/1477-7827-7-54
  15. https://funkcionalisorvoslas.hu/endometriozis/legfontosabb-taplalkozasi-javaslatok-endometriozisban/

Közelgő események